Oktatási bizottság: több száz módosító javaslat az oktatási törvényekhez

Az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottsága több mint 300, az oktatási törvényekhez érkezett módosító javaslatról szavazott közel hétórás szerdai ülésén, Budapesten.

Az oktatást érintő jogszabályok közül a felsőoktatási törvény módosításához több mint 80, a közoktatási előterjesztéshez 110 javaslat érkezett. A tankönyvpiac rendjéről szóló törvény változásához mintegy 30 módosítást nyújtottak be a képviselők. Több mint 60 módosításról tárgyaltak a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény kapcsán, és javaslatok érkeztek a roma évtized stratégiai programhoz is.

A felsőoktatási törvény kapcsán Pálinkás József (Fidesz) kezdeményezésére a képviselők bizottsági módosító indítvány benyújtásáról döntöttek, amelynek értelmében 2011-től a felsőoktatási alapképzésbe belépés feltétele lenne egy tantárgyból az emelt szintű érettségi. Arról, hogy ez mely tantárgyakat érinti, a miniszter által kiadott rendelet alapján a felsőoktatási intézmények közösen döntenének.

A kérdésben – szokatlan módon – megosztottak voltak a kormánypárti képviselők. Tóth Tiborné (MSZP) támogathatónak tartotta egy emelt szintű vizsgatárgy bevezetését. Botka Lajosné (MSZP) ezzel szemben azt mondta, nem hisz a belépési feltételek szigorításában. Deákné Fogarasi Valéria (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy komoly anyagi problémát jelenthet az iskoláknak a diákok felkészítése az emelt szintű vizsgára.

Pálinkás József úgy érvelt, hogy ha semmilyen feltételt nem szabnak, akkor további minőségi problémák jelentkeznek majd a felsőoktatásban. Révész Máriusz (Fidesz) szerint az emelt szintű érettségi előnye, hogy standardizált, és a diákok teljesítménye jól összehasonlítható.

A testület kormánypárti többsége nem támogatta azt az ellenzéki javaslatot, amely mentesítette volna a kismamákat a költségtérítéses képzésben fizetendő tandíj alól.

Manherz Károly, az oktatási tárca szakállamtitkára azzal magyarázta a tárca elutasító álláspontját, hogy ha államilag támogatott képzésbe kerülnek be a kismamák, akkor nem kell fizetniük. A költségtérítéses képzés finanszírozásához 3-4 milliárd forintra lenne szükség, ami jelenleg nem áll rendelkezésre – tette hozzá.

Pósán László (Fidesz) szerint ez az egész „csak szépségtapasz„, hiszen az államilag támogatott képzésben messze kevesebb kismama tanul, mint esti és levelező tagozaton, és aki kisgyermekkel van otthon, egyszerűen nem tud nappali tagozaton egyetemre, főiskolára járni.

Zöld utat adott a bizottság annak a módosító javaslatnak, amely újabb felsőoktatási intézménnyel bővítené a magánfőiskolák körét. Ha a törvény végső szövegébe is bekerül, szeptembertől nyithatja meg kapuit a fővárosban a Wekerle Sándor Főiskola. Az intézmény két gazdasági szakját akkreditálta a Magyar Akkreditációs Bizottság, emellett több felsőfokú szakképzést terveznek indítani – mondta el az MTI kérdésére Bakonyi László, a Felsőoktatási Regisztrációs Központ vezetője.

Elfogadta a bizottság azt a kormánypárti javaslatot is, amely változtatna a tárca által előterjesztett „intercity-professzorokra” vonatkozó javaslaton. Pálinkás József azt mondta, nem lát kivetnivalót azon, ha speciális tudás esetén két helyen vesznek figyelembe egy professzort. Többségük ráadásul nem is „intercity”, hanem „6-os villamos„ professzor – fogalmazott.

Tatai-Tóth András (MSZP) a tárca javaslatát, amelynek értelmében az akkreditáció során egy oktatót csak egy intézményben vesznek figyelembe, azért tartotta veszélyesnek, mert az a vidéki egyetemek „lefejezését eredményezheti”. Szövényi Zsolt, a tárca főosztályvezetője ugyanakkor azzal érvelt, hogy a Magyar Rektori Konferencia támogatta a javaslatot. Évente 80-100 egyetemi tanárt neveznek ki, tehát van merítési bázisa az intézményeknek – vélekedett.

Támogatta a testület azt a javaslatot, amely digitális leckekönyv alkalmazását teszi lehetővé az intézményekben.

A közoktatási törvény változása kapcsán támogatták a képviselők – a kormány elutasító álláspontja ellenére – azt a kormánypárti javaslatot, amely a többcélú intézmény meghatározásra vonatkozik. Átment a testületen a sajátos nevelési igényű gyermekek besorolására vonatkozó, a nemzetközi joggal is összhangban lévő módosítás.

Nem támogatták ugyanakkor azt az ellenzéki javaslatot, amely a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai ellátása kapcsán a határidőt 2008 januárjáról szeptemberére változtatta volna. Pósán László az idő szűkösségével indokolta a kezdeményezést, mondván, alig három hónap marad az esetleges kapacitásbővítésre, ami semmiképpen nem lesz elegendő.

MTI