Mint azt megírtuk, a Fortus Rt.-t 1995 szeptemberében 55:45 százalékos részesedéssel alapította az állami kézben lévő MVM Rt. és a kormányfő cégbirodalmának éllovasa, az Altus Rt. Az aprólékosan kidolgozott tervek szerint a Fortus Rt. – amelybe Gyurcsány Ferenc cége mindössze kilencmillió forinttal szállt be – gyakorlatilag ingyen átvette volna a százhalombattai és tiszapalkonyai olajtározók üzemeltetését. A két tározót nem sokkal korábban négymilliárd forintnyi közpénzből hozták létre, az MVM Rt. igazgatótanácsában már zöld jelzést kapott elképzelés szerint az apportálástól fogva viszont a Fortus élvezte volna a tározók minden gazdasági előnyét. Sőt: a részvénytársaság alapító okirata öt százalék osztalék- és szavazatelsőbbséget biztosított Gyurcsány Ferenc eredetileg kisebbségi tulajdonrészt birtokló cégének. „A meghökkentően gáláns gesztus hivatalos magyarázata úgy szólt, hogy a négy évvel korábban elindított beruházás eredményeként felépült olajtározók működtetése ma már gondot jelent a villamos művek számára, ezért partnert kellett keresni az üzemeltetésükhöz” – emlékeztetett a Heti Világgazdaság 1996-ban. A hetilap 2003-ban némi iróniával azt is megjegyezte: „Hogy az ötletgazdák között szerepelt-e Gyurcsány anyósa, Apró Piroska, aki a Fortus Rt. alapításakor az MVM Rt. tanácsadója volt, nem tudni.”
A bombaüzletet mindenesetre az Állami Számvevőszék 1996-os vizsgálata hiúsította meg. A Magyar Nemzet birtokában lévő jelentés hosszasan sorolja azokat a hátrányokat, amelyek a köztulajdonban álló MVM Rt.-t érték volna, ha átjátsszák Gyurcsányéknak a tárolókat.
A vizsgálat során például kiderült, hogy a Fortus Rt. megalapítása hónapokkal korábban történt, minthogy a villamos művek igazgatótanácsa döntött volna a közös cég létrehozásáról, mint ahogyan az is: bár a Fortus szabadon hasznosíthatta volna a több milliárd forintért felépült létesítményeket, ennek ellenére még évi több tízmillió forintos használati és karbantartási díjat is fizetett volna a cégnek az MVM Rt. – A Fortus Rt. létrehozása nem volt üzletpolitikailag megalapozott, előkészítése nem volt körültekintő – írták a számvevők.
A társasági szerződést vizsgálva pedig lefektették: a tározók apportálása esetén kilencmillió forintos készpénzes magántőke-invesztálással mintegy 120 millió forintos részvényesi jogok illették volna meg a miniszterelnök vállalkozását, amely „ellenérték nélküli állami vagyonátadásnak minősül”.
A jelentés legmeghökkentőbb fejezete kétségkívül az, amelyből kiolvasható, hogy az MVM Rt. az erőművek olajszükségletének beszerzésével is a Fortust bízta volna meg, amely lényegében munka nélkül, a korábbi exportőrök és a villamos művek közé ékelődve húszszázalékos sikerdíjat kapott volna a fűtőolaj árából.
A Magyar Nemzet megtudta: bár az eredeti üzlet a számvevők szemfülességének köszönhetően meghiúsult, a Fortus nagyra törő elképzeléseiből később számos valóra vált.
Tudni kell, hogy Gyurcsányék 1996 júliusától Sáska Lászlót, a Mol Rt. korábbi külkereskedőjét ültették a Fortus vezérigazgatói székébe. A kormányfői póráz, vagyis az Altus részvénycsomagja azonban megmaradt, a Gyurcsány-cégeket napjainkban is igazgató Jagiellowicz Györgyné 1997 májusáig a társaság igazgatóságának elnöke maradt, ugyaneddig Gyurcsány Ferenc is megőrizte felügyelőbizottsági székét. Mi több: eddig az időpontig a Fortus a Gyurcsány-cégek fővárosi telephelyén, a botrányos körülmények között privatizált Szalay utca 4. alatti házban működött.
Sáska László tegnap elárulta: ha nem is az eredeti tervek szerint, de végül is átvették az MVM Rt. a Tiszai Erőmű mellett elhelyezkedő olajtárolóját, és nagy mennyiségű – 1996 második felében például több tízezer tonna – fűtőolajat értékesítettek az MVM erőműveinek. A szekér tehát meglódult, Sáska elmondása szerint 1996-ban összesen 1,065 milliárd forint árbevételt produkáltak, bár – szögezte le kérdésünkre a vezérigazgató – Gyurcsány Ferenc bennhagyta a pénzt a Fortusban, hiszen a hivatalos mérleg adatai szerint a szerénynek mondható 47,5 millió forintos eredményt is a részvénytársaságba forgatták.
Munkatársunktól
origo.hu
Így néz ki, ha Magyar Péter úgy gondolja, bármilyen nőt megkaphat
