Al-Dzsumhúrijja:
A gyarmatosítás és a nemzetközi cionizmus ügynökeinek nevezte a jemeni miniszterelnök, Ali Abdalláh Szálih a szélsőséges al-Kaida vezetőjét, Oszama bin Ladent és helyettesét, Ajman az-Zaváhirít.
Szálih beszédében kitért arra, hogy e két férfi tevékenységének köszönhetően az összes arab országra mint tűzfészekre, az arab népre pedig mint terroristákra tekint a nyugati közvélemény. Szerinte bin Laden és társa a cionizmus ügynökei, és annak érdekeit szolgálják. Különben „hogy lehet az, hogy a világ egyetlen titkosszolgálata nem tudott a mai napig a nyomukra akadni és elkapni őket?”
A jemeni miniszterelnök a továbbiakban kitért a július elején spanyol turisták ellen elkövetett merényletre is. Szerinte nem véletlen, hogy a támadásra azután került sor, hogy az al-Kaida követelte a jemeni hatóságoktól, engedjék szabadon az ott fogva tartott társaikat.
Szálih a sajnálatos esemény kapcsán hozzátette, hogy azok, akik hasonló cselekményekben vesznek részt, „közönséges gyilkosok, akiknek semmi köze nincs az iszlámhoz.”
Al-Alam:
Önrendelkezési jogot adna a marokkói vezetés Nyugat-Szahara berber lakosságának, írja a marokkói napilap. Az önrendelkezés ugyan korlátozott lenne, és minden fontos irányítási szerv Rabat kezében maradna, Washington mégis komoly ajánlatként értékeli és támogatja a felvetést.
Az ENSZ-be delegált amerikai nagykövet szerint mindez „a marokkói kormányzat elszántságának jele, hogy véget vessen a több évtizede húzódó problémának.”
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa június óta próbál közvetíteni a Nyugat-Szahara leszakadásáért küzdő Polisszárió és Marokkó között. A júniusi első tárgyalási fordulón érdemleges megállapodás nem született, áttörést az augusztus 10–11-én megtartandó második etaptól várnak.
Líbijá al-Jaum:
35 év után újra lesz amerikai nagykövet Líbiában, jelentette be csütörtökön George W. Bush. Líbia és az Egyesült Államok között 1980 óta nincs tényleges diplomáciai kapcsolat, melynek több oka is volt. Egyrészt, hogy az arab állam tömegpusztító fegyvereket birtokolt, másrészt, mert valószínűsítették, hogy a Kadhafi-rezsimet terheli a felelősség a PanAm-járat elleni 1988-as merényletért.
2003 óta azonban rohamosan javult a két ország kapcsolata, mivel Kadhafi elnök ígéretet tett állama tömegpusztító fegyvereinek leszerelésére. Emellett nem mellékes az sem, hogy több nagy amerikai olajvállalat is kitermelési engedélyt kapott, melyekben magas rangú politikusok is érdekeltek.
Az enyhülés eredményeként 2006-ban hivatalosan is felvették a diplomáciai kapcsolatokat, az utolsó lépés pedig egy tripoli nagykövetség nyitása lenne. Már a poszt várományosa is megvan, mégpedig a tel avivi amerikai nagykövetség második emberének személyében.
Immáron csak az hiányzik, hogy a kongresszus is áldását adja a tervezetre, ám az kissé nehézkesebb lesz, hiszen lobbiszervezetek azért küzdenek, hogy nagykövetségnyitás helyett inkább vonják felelősségre a líbiai vezetést.
Brüsszel rábólintott: jöhet a génmódosított szója az EU-ba
