A nemzetpolitika megújítását elsősorban a megváltozott külső és belső körülmények indokolták. Magyarország, Szlovákia, Szlovénia 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, Románia pedig 2007-ben vált tagállammá. Így a korábban határokkal elszakított magyarság több mint 90 százaléka az unió területén ugyanazon politikai, gazdasági feltételek között él. Így a kisebbségpolitika új dimenzióba került – mondta a szakállamtitkár.
A megváltozott nemzetpolitika leglényegesebb változásai a megújult támogatáspolitika, valamint a fejlesztéspolitika. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy ezek között szoros együttműködést kell kialakítani, és új intézményrendszert kell létrehozni. Közölte: nemcsak pályázati úton elérhető támogatásokban kell gondolkodni, hanem olyan rendszert kell kialakítani, amely kiszámítható módon segíti a magyar közösségeket az uniós források bevonásával is. „Minőségbiztosításon alapuló, teljesítmény- és eredményorientált intézményi struktúra„ kialakítására van szükség.
Az új támogatáspolitikai koncepció meghatározó eleme a kisebbségi létből eredő hátrányok csökkentése, a kölcsönös felelősségvállalás – mondta az államtitkár. A Szülőföld Alapról szólva kiemelte, hogy ez a pályázati úton elnyerhető támogatások alapintézménye. Tevékenységét három szinten fejti ki: a politikai szinten történik a fő célok meghatározása az idén februárban megalakult Regionális Egyeztető Fórum keretein belül, amelyben a miniszterelnök és külhoni magyar politikai vezetők vesznek részt. A szakmai munka a szakmai kollégiumban folyik, ezek az oktatási és szakképzési, a kulturális és egyházi, az önkormányzati együttműködési, valamint az informatikai és médiaterülettel foglalkozók. Az operatív munka a Szülőföld Alap irodájában folyik.
A Szülőföld Alap forrásai az idén jelentősen megnövekedtek: a rendelkezésre álló 2,2 milliárd forintból eddig egymilliárdot osztottak ki.
Fidesz: Semmi jóra nem számíthattak a határon túli magyarok
Balla Mihály, a Fidesz országgyűlési képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy fogalmazott: „a kormány még mindig rabja saját, 2004. december 5-én folytatott magyarellenes kampányának, ezért fél összehívni a Magyar Állandó Értekezletet. Ezt tetézte azzal az ámokfutással, mely során szétverte az öt kormányt megért Határon Túli Magyarok Hivatalát, az Illyés Közalapítványt és a Teleki László Intézetet”.
A politikus szerint „a határon túli magyarok az elmúlt évben sem számíthattak semmi jóra, semmilyen segítségre az MSZP és a kormány részéről„.
(MTI)
Elkezdődött az America250 emlékév
