Új indítványt nyújtott be hétfőn a gyanú szerint rendőrök által megerőszakolt lány, E. Zsanett ügyvédje, Tuza Péter – tudta meg az [origo]. A jogi képviselő elmondta, hogy vadonatúj bizonyítékok kerültek elő, ezért indítványozta az ügyészségnek ezek vizsgálatát. Védence, E. Zsanett takarítás közben ugyanis megtalált egy póthajat, amit még április végén tetetett fel egy fodrásszal – akit a védelem be is idézne tanúnak -, és az állítása szerint május 4-én történt erőszak idején még viselte. Utána már nem volt a hajához rögzítve, a későbbi DNS-vizsgálat idején sem, nem gondolta, hogy ennek jelentősége lehet.
A rendőrautóban összesen 30 hajszálat találtak, és ebből csak négyet vizsgáltak meg, ezt egyébként kifogásoltuk is – mondta Tuza Péter. A fodrászok által alkalmazott póthaj tulajdonképpen másvalakinek a hajából készül, ezért újra meg kell vizsgálni a most megtalált póthajtincseket. Ha ezek megegyeznek valamelyik rendőrautóban talált hajszállal, akkor ez azt jelenti, hogy Zsanett az autóban volt – magyarázta az ügyvéd.
Szerinte így az is elkerülhetetlen, hogy a múlt héten tett indítványának megfelelően újbóli DNS-vizsgálatot kérjenek, hiszen a másik ember hajából vett DNS-mintát is meg kell vizsgálni. Az [origo] kérdésére az ügyészség megerősítette, hogy megérkezett hozzájuk az új bizonyítási indítvány, azt egyelőre nem tudták megmondani, hogy erről, valamint a megismételni kívánt DNS-vizsgálatról mikorra születhet döntés. A lap információi szerint ez valószínűleg még a héten el fog dőlni. Az ügyészség egyébként erre hétre ígérte, hogy lezárja az ügyet, de a két új indítvány miatt meghosszabodik az eljárás.
Az ártatlanság vélelmét hiányolja az ombudsman
Közben az adatvédelmi biztos ajánlást adott ki, mert aggódik: szerinte a büntetőügyek szereplői a médián keresztül próbálják befolyásolni az eljárások kimenetelét. „Szinte megfeledkeznek arról, hogy a döntés az igazságszolgáltatásra tartozik” – írja hétfőn kiadott ajánlásában Péterfalvi Attila. Mint az [origo]-nak elmondta, ez már évek óta megfigyelhető, de a „Zsanett-ügyben csúcsosodott ki”. Szerinte a hatáskeltő sajtónyilatkozatokkal nemcsak mások személyes adatokhoz fűződő jogait sértik meg, hanem az ártatlanság vélelmét is. Ezt az elvet a gyanú szerint rendőrök által megerőszakolt lány esetében nem vették figyelembe, pedig az alkotmány rögzíti: senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerősen nem állapítja meg.
„Hivatalból indítottam eljárást, mert nem lehetett nem észrevenni, ami itt zajlott, egyrészt előrevetítették a rendőrök bűnösségét, máskor pedig a lány szavahihetőségét vonták kétségbe, pedig nincs ma már olyan, hogy népítélet” – mondta. A médiában nyilatkozók mellett ebben a sajtó munkatársainak is nagy a felelősségük, mert nekik tudatosítaniuk kell például azt, hogy valakinek a letartóztatása, meggyanúsítása még nem jelenti a bűnösségét„ – olvasható az ajánlásban. ”Európa többek között azért is nőhetett ki a boszorkánypörök világából, mert az ártatlanság vélelmének jelentőségét felismerte„ – tette hozzá Péterfalvi. Az ombudsman leszögezte, a törvény pontosan meghatározza, ki és hogyan nyilatkozhat, ezt mindenkinek be kell tartania, így az áldozat és a gyanúsítottak ügyvédjeinek, a rendőrségnek, ügyészségnek is.
(origo.hu)
Bohár Dániel
Ezért szerencse, hogy Magyar Péter nincs döntéshozó pozícióban + videó
