A parlamenti pártok részt vennének a Sólyom által kezdeményezett egyeztetésen

Csodálkozom, hogy idehaza nem veszik észre, milyen óriási lehetőségek nyílnak meg azzal, hogy nem lesz többé határ – jelentette ki Sólyom László köztársasági elnök, aki lapinterjújában felidézte: tavaly ősszel veszélybe kerültek a demokratikus alapelvek és alapintézmények.

A köztársasági elnök még augusztusban tárgyalásra hívja a parlamenti pártokat a költségvetés alkotmányos korlátok közé szorítása a túlköltekezés és a megszorítás ciklusaiból való kitörés érdekében. Erről Sólyom László a Magyar Hírlapban megjelent interjúban beszélt.

„Most lehetne és kellene a költségvetést alkotmányos korlátok közé szorítani. Erre és a szabályok betartását kikényszerítő szerv felállítására most mind kormány-, mind pedig ellenzéki oldalról van hajlandóság. A születőben lévő, törékeny konszenzust szeretném támogatni és megerősíteni azzal, hogy még ebben a hónapban tárgyalásra hívom a parlamenti pártokat a Sándor-palotába. (...) a szabályozott költségvetés az ország jövője szempontjából alapvető kitörési pont a túlköltekezés és megszorítás ciklusaiból„ – fogalmaz a köztársasági elnök. Mind ellenzéki, mind kormánypárti részről jelezték a különböző politikai erők, hogy részt vennének egy ilyen egyeztetésen (Lásd keretes anyagunkat!).

Nem minden a piac

Sólyom László az állam szerepéről szóló vitával kapcsolatban úgy foglalt állást: nem ért egyet azzal, hogy olcsó, kisebb állam kell, s majd a piac mindent megold. Úgy vélte, erős gazdasághoz erős állam kell, amely képes megfelelő szabályokról és infrastruktúráról gondoskodni. Mint mondta, az állam és a gazdaság együtt növekedett a kiegyezés utáni nagy fellendülés idején is. „Ma pedig, a globalizált gazdaság korában nem az állam nagysága, azaz a létszám, hanem a minőség, vagyis a központi erő, a szakképzettség és a korrupciómentesség a döntő” – fogalmazott.

Hiányzik a világos nemzetpolitika

A schengeni csatlakozásról Sólyom László azt mondta: ez óriási esélyt és könnyebbséget jelent a kapcsolatok építésében a Magyarországon kívüli nemzetrészekkel. Közölte: két hét múlva – kezdeményezésére – találkozik a szerb és a horvát elnökkel a Kopácsi-réten – amely a Duna-Dráva Nemzeti Park folytatása szerb és horvát területen –, ahol felveti majd a kettős állampolgárság kérdését. „Keményebb diónak„ nevezte az államfő Ukrajnát, ahol az ukrán alkotmány nem teszi lehetővé a kettős állampolgárságot, a vízummentesség pedig ellentétes az EU szabályaival. Ez utóbbi miatt – mint mondta – Brüsszelben kell elérnünk könnyítéseket. Hozzátette: a fizikai határátlépés megkönnyítése magyar feladat, amelyről Juscsenko elnökkel is fog tárgyalni.

Sólyom László a schengeni csatlakozás kapcsán a magyar nemzetpolitikáról azt mondta: „részeredmények vannak, de itt is hiányolom a hosszú távú terveket, a világos stratégiát.

Tisztázni kell a demokrácia morális alapjait

– Igyekeztem felkészülni arra, hogy minden helyzetben a legjobban lássam el feladatomat, de az elmúlt két év hozott nem várt tanulságokat is – fejtette ki a tavaly őszi krízishelyzettel kapcsolatban Sólyom. Kijelentette: „Az elnökre gyakran tisztázó szerep hárul, különösen amikor alapelveket és alapintézményeket kell megerősíteni, mert veszélybe kerültek. Így rá kellett mutatni, hogy a politikai célszerűségnek határt szabnak a demokrácia morális alapjai; vagy hogy nem lehet kérdésessé tenni a rendszerváltást, továbbá hogy mi is az új rendszer eszmei alapja. De nem kevésbé volt fontos erről a helyről tisztázni az alapvető szabadságjogok – például a gyülekezési szabadság – sérthetetlenségét”.