Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív frankfurti napilapban Stefan Appelius „A pénztárgép egy jobb világért csilingel” című cikkében a német szociáldemokraták médiabirodalmával foglalkozik.
Appelius szerint pénzügyi kérdésekben Inge Wettig-Danielmeier, az SPD pénztárnoka úgy viselkedik, mint egy Hanza kereskedő. Hiszen a német szociáldemokrata párt vezető politikusainak a pártkasszával kapcsolatban az volt az álláspontjuk, hogy annak mindig tele kell lennie, hogy az SPD betölthesse feladatát.
Erről gondoskodott Alfred Nau, aki majd harminc éven keresztül felelős volt az SPD pénzügyeiért. Azonban az SPD sohasem kürtölte ki, hogy mi módon töltötte fel a pártkaszát, így Inge Wettig-Danielmeier is kellően diszkréten viselkedett.
A pártkasszában történő nagyobb kutakodás más pártnál sem váltana ki komolyabb lelkesedést. E tekintetben az SPD egy területen mégis jelentősen különbözik a többi politikai szervezettől: az SPD saját vállalkozásokkal rendelkezik, illetve vállalatrészeket birtokol – különösen a médiában.
Ezen vállalkozásokkal a nehéz napokban is kitűnően lehet pénzt keresni, még akkor is, ha a közvélemény-kutatási eredmények nem adtak okot a baloldaliak örömére. Amikor 1991-ben Wettig-Danielmeier pénztárnok asszony átvette a kasszát, az SPD holdingrészesedéseit (újságok, nyomdák, a pártházak nélkül) az előd, Friedrich Halstenberg kb. 500 millió márka értékűre becsülte. Ma az SPD három holdingot birtokol: az 1971 alapított DDVG fogja egybe a vállalkozásokat, a Konzentration Rt. foglalkozik az ingatlanvagyonnal. A párté még a Solidarität Rt., ide tartozik az SPD-Reiseservice Rt. és a Willy Brandt Ház utazási irodája.
1991-ben Inge Wettig-Danielmeier célja a felaprózott SPD vállalkozási struktúrák egyszerűsítése és a veszteséges projektek feladása volt. A terv első fele ugyan sikerült – ma szakértők csak a DDVG Rt. piaci értékét két-három milliárd euróra becslik – ez azonban nem erősítette az üzleti struktúra átláthatóságát, hiszen a közszolgálati Észak-Német RTV kuratóriumában megtalálhatjuk a szociáldemokrata DDVG médiaholding felügyelőbizottságának egyik tagját is.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív bécsi napilapban Jens Hartmann „A Kreml bevásárol nyugaton” című cikkében az orosz kormány terjeszkedési terveivel foglalkozik.
Az orosz kormány valutatartalékait közel 500 milliárd dollárra becsülik, s most Moszkva bejelentette, nemzetközi részvényekbe kívánja befektetni pénzét. E lépéssel Oroszország jelentős fordulatot hajtott végre és új lendületet adott az unióban a belföldi vállalkozások védelméről fojtatott vitáknak.
A múlt héten javasolta Martin Bartenstein (ÖVP) osztrák gazdasági miniszter, hogy az egész EU hozzon hétre védelmi bizottságot, amivel visszaverhetik a nem kívánatos befektetőket, főként az orosz és kínai állami alapokat.
Alexej Kudrin orosz pénzügyminiszter egy vlagyivosztoki befektetői fórumon ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az újonnan létrehozott befektetési bank máris aktív a nemzetközi részvénytőzsdéken. Az esztendő végéig a fejlesztési bank – amely az állami Vnyesekonombank (külkereskedelmi bank) csoporthoz tartozik –, az idén tízmilliárd dollár tőkét kap a stabilitási alapból.
Kudrin nem pontosította, hogy Oroszország milyen értékpapírokat kíván vásárolni. Kormányközeli forrásokból azonban megtudható, hogy Moszkva olyan nagy nyugati energiakonszernek részvényeit kívánja megszerezni, mint a Shell, a BP és ExxonMobil.
Miért fenyegeti meg jogerős ítéletekkel politikusokat újságírókat Magyar Péter