Harmincéves a Budapesti Planetárium

Három évtized alatt négymillió érdeklődő fordult meg a Tudományos Ismeretterjesztő Társaság (TIT) Budapesti Planetáriumában, amely 1977. augusztus 20-án fogadta első látogatóját - mondta Gesztesi Albert, az intézmény nyugalmazott igazgatóhelyettese szerdán az MTI-nek.

MNO
2007. 08. 15. 14:17
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Jövő kedden nagyszabású születésnapi rendezvény keretében emlékeznek meg az évfordulóról. Ünnepi köszöntőt mond Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia és a TIT elnöke, majd bemutatják a legelső és a legújabb planetáriumi műsort.

Gesztesi Albert ismertetése szerint a planetárium-gép bonyolult optikai-mechanikai műszer, amely alkalmas arra, hogy az összes, szabad szemmel látható égitestet kivetítse a fölé boruló, csaknem 23 méter átmérőjű, mintegy 1000 négyzetméteres kupolára.

„A nézőtéren helyet foglaló 370 ember, amikor föltekint a mesterséges égboltra, úgy érzi, mintha az igazit látná. A látvány tökéletes” – mondta.

Mint Gesztesi Albert felidézte, a Planetárium gondolata sokkal korábban vetődött fel: Kulin György csillagász szorgalmazta az 1930-as évektől. A Honvédelmi Minisztérium az 1940-es évek elején megrendelte a berendezést a német Zeiss-művektől, s 1944-ben a szerkezet beérkezett az országba.

„Nem lehet tudni, hogy Győrig vagy Budapestig jutott el a szerelvény, amelyet a bombázások miatt visszafordítottak. Kulin György nem adta fel és az 50-es évek végén, 60-as évek elején megint kezdeményezte a Planetárium létrehozását” – tette hozzá.

Tájékoztatása szerint Magyarország első Planetáriuma érdekes módon a Vidám Parkban működött 1961-1968. között.

„Ez egy kis planetárium-gép volt. A német Zeiss-művek hozta el a Budapesti Nemzetközi Vásárra, reprezentálva az NDK technikai vívmányait. Kulin György közbenjárására a készülék itt maradt Magyarországon, a Vidám Parkba került, ahol több mint 15 ezer csillagászati előadás hangzott el” – hangsúlyozta Gesztesi Albert.

Szavai szerint a Budapesti Planetárium berendezését a TIT rendelte meg az 1960-as évek elején, a készülék 1969-ben érkezett Magyarországra.

„Azóta sok tekintetben modernizáltuk a berendezést. Míg kezdetben mindössze 1 vetítő volt használatban, most 28 működik egyszerre” – tette hozzá.

Gesztesi Albert szavai szerint a legújabb, a Fénysugár az Andromédáról című műsor érzékelteti, mire is képes a Planetárium.

„Alapgondolata, hogy egy 2,4 millió évvel ezelőtt, az Androméda-galaxisból elindult fénysugár útját követi végig. Indulásakor még előemberek éltek a Földön, mire megérkezik, kifejlődik az emberi civilizáció és tudományos ismeretek birtokában megfejti a távoli világból érkező fénysugár titkát” – ismertette a szakember.

MTI

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.