A Sólyom-per a magyar történelem kevéssé ismert fejezete – jelentette ki Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök posztumusz kitüntetést adna a Sólyom-perben 1950-ben kivégzett hét katonatisztnek és emléknappá tenné kivégzésük napját, augusztus 19-ét – derült ki a távirati irodának adott nyilatkozatból.
Gyurcsány Ferenc szerint Sólyom László, Illy Gusztáv, Pórffy György, Beleznay István, Révay Kálmán és Merényi Gusztáv tábornok, illetve Lőrincz Sándor ezredes rehabilitációja 1990-ben felemásra sikerült. Mert bár a hét vértanú katonatisztet már 1956-ban katonai tiszteletadás mellett újratemették, majd 1990-ben – bűncselekmény hiányában – felmentették minden vádpont alól, katonai előléptetésük például a mai napig nem történt meg. Valamikor a hatvanas évek végén – mondta a miniszterelnök – Sólyom Lászlóról utcát is elneveztek a fővárosban, de mostanra már csak egy emléktábla tanúskodik arról, hogy valaha onnan hurcolták el a Sólyom-per két, utóbb kivégzett vádlottját. Az utcát ugyanis a rendszerváltás után átnevezték és most újra Eszter utca a neve. Talán nem kellene elzárkóznunk attól a gondolattól, hogy újragondoljuk mindezt – jelentette ki Gyurcsány.
Dicséretes, hogy reflektorfénybe helyezik a Sólyom-pert, de nagyobb figyelmet kellene fordítani a szintén az 1950-es években elítélt és kivégzett több száz további, névtelen katonatiszt ügyére is – mondta Okváth Imre történész. Szerinte az emberi sorsok feltárásával ugyanakkor a történelemtudomány is adós: amíg a kommunizmus koncepciós és politikai pereiről viszonylag sokat lehet tudni, addig a katonai ügyek még gyakorlatilag feltáratlanok.
Okváth rámutatott: a Sólyom-per reflektorfénybe helyezése sokak számára politikai szándékot jelezhet. Ha a Sólyom-ügy kapcsán kiemelnek néhány embert, az a közvélemény egy részében azt az érzést keltheti, hogy egy baloldali kormány megint a baloldali mártírokat emeli ki – mondta a kutató.
(MTI)
Bohár Dániel
Ezért szerencse, hogy Magyar Péter nincs döntéshozó pozícióban + videó
