Statisztika: hamisak a KSH munkanélküliségi számai

Több mint 130 ezer fővel több a regisztrált munkanélküli Magyarországon, mint amennyit a KSH kimutat. A KSH ugyanis nem a valós adatokat összegzi, hanem kérdőívekkel keresi meg a munkanélkülieket. A munkanélküliek száma így a 143 százaléka volt annak, amit a statisztikai hivatal nyilvánosságra hozott.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkanélküliekre vonatkozó adata egyes megyékben megegyezik a magukat a munkaügyi intézményrendszernél regisztráltató álláskeresők létszámával, más megyékben viszont a regisztrált létszám akár a kétszeresét is eléri a KSH által közöltnek.

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közölt táblázatokból kiderül, hogy például Pest megyében és Győr-Moson-Sopron megyében, ahol a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta, gyakorlatilag ugyanannyi a regisztrált álláskereső, mint amennyi munkanélküli számítható a KSH nemzetközi összehasonlításra alkalmas felméréséből. Pest megyében 23 ezer volt a regisztrált és 25 ezer a KSH alapján számított létszám, Győr-Moson-Sopron megyében 9 ezer a regisztrált létszám és ugyanennyi a KSH munkanélküliségi létszáma a 2007 márciusára vonatkozó regisztrált és az első negyedéves KSH-adat szerint.

Ugyanakkor a legmagasabb munkanélküliségű területeken, így Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a regisztrált létszám 50 ezer volt, a KSH-adat pedig 30 ezer, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében csaknem 61 ezer volt a regisztrált álláskeresők száma, a KSH-felmérés szerint viszont a munkanélküli létszám 32 ezer. Még nagyobb a különbség Nógrád megyében, ahol a két adat 16 ezer illetve 7 ezer.

Az egyik magyarázat szerint ott, ahol magas a munkanélküliség, a regisztrált munkanélküliek közül többen válaszolnak úgy a KSH kérdezőbiztosainak, hogy nem keresnek rendszeresen és aktívan munkát. Ezért a KSH-statisztika nem a munkanélküliek, hanem az inaktívak között szerepelteti ezeket a személyeket. Azaz, miközben a regisztrált létszámban szerepelnek, a KSH munkanélküliségi adatban már nem, többek között ezért lehet a KSH munkanélküliségi létszáma a fele a regisztráltnak. Azokban a megyékben viszont, ahol viszonylag sok a munkalehetőség, többen nyilatkoznak úgy, hogy rendszeresen és aktívan keresnek munkát.

Játék az adatokkal

A KSH a nemzetközi összehasonlításra alkalmas módon végzi a felmérést, az eredményt havonta, egy előző három hónapos időszakra vonatkozóan közli. A KSH kérdezőbiztosai negyedévente 32 ezer háztartást keresnek fel, körülbelül 65 ezer személyt kérdeznek meg. Azokat, akiknek a megkérdezés előtti héten legalább egyórányi jövedelemszerző munkájuk volt, foglalkoztatottként veszi számításba a statisztika. Azokat pedig, akik úgy nyilatkoznak, hogy ilyen munkájuk nem volt, de rendszeresen és aktívan keresnek munkát, s a munkahelyet bizonyos időn belül el is tudnák foglalni, a munkanélküliek közé sorolják. Azok, akiknek nem volt jövedelemszerző tevékenységük, de a munkanélkülieknél felsoroltaknak sem felelnek meg, inaktívaknak számítanak.

Az adatok közötti eltérést jelentheti az is, hogy a regisztrált álláskeresők adatai mindig egy adott hónap zárónapjának létszámára vonatkoznak, a KSH-adatok pedig a három hónapnyi időszak átlagára. A KSH országos átlagot közöl, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat ebből számítja vissza a nemzetközi összehasonlításra alkalmas megyei KSH-adatokat. Az országos regisztrált létszám és a KSH-adat – a regisztráltak körülbelül 100 ezres többletével – növekedésben és csökkenésben is mindig egyforma pályán mozgott.

A 2007 márciusára vonatkozó országos regisztrált létszám 454 ezer volt, az első negyedéves KSH munkanélküliségi létszám 316 ezer. Azaz, a munkanélküliek száma körülbelül 143 százaléka volt annak, mint amit a KSH közzétett. A regisztrációs és a KSH-adatok szerint egyaránt 1993-ban volt a legmagasabb a munkanélküliség, a regisztráltak létszáma akkor csaknem 700 ezer volt, 1992-ben pedig 550 ezer. A KSH-adatok szerint ugyancsak 1993-ban érte el a csúcsot a munkanélküliek létszáma 500 ezret meghaladó mértékkel, 1992-ben még 450 ezer volt ez a létszám. Az 1993-as csúcsot követően a regisztráltak létszáma évről évre egyenletesen csökkent, 2002-ben már 350 ezer volt, majd 2005-ben 400 ezer közelébe emelkedett.

Az 1993-at követő években évről-évre folyamatosan csökkent a KSH által közölt munkanélküliségi létszám is, a csaknem egyenletes csökkenés eredményeként 2001-re már a 200 ezer közelébe került. A munkanélküliség ezt követően emelkedni kezdett, így 2004-ben átlagban 252,9 ezer munkanélküliről közöl adatot a KSH, 2005-ben pedig 304 ezerről.

(MTI)