Visszaélésre ad lehetőséget a módosított csődtörvény is

Bár a jelenlegi csődtörvény nemrég az ötödik széles körű átalakításon esett túl, és legalább ötven kisebb-nagyobb módosítást ért meg, még mindig zűrzavaros viszonyok között szűnik meg a magyar vállalkozások túlnyomó része. Új törvényt 2004-re ígért a kormány, ehelyett módosítás készült, de visszaélni ezzel is lehet.

Az immáron egy hónapja hatályos csődtörvény új rendelkezéseivel korántsem a határidőket módosították, s tették így szigorúbbá a szabályozót, sokkal inkább a törvény logikája változott meg, ami vélhetően nagyobb fegyelemre ösztönzi majd a vállalatokat – fejtette ki a Népszabadságnak Szabó Tibor, a PricewaterhouseCoopers tanácsadó céggel együttműködő Réti, Antall & Madl Ügyvédi Iroda tagja.

Eddig ugyanis a kötelezettségeit nem teljesítő cég szinte bármilyen okra hivatkozva kifogásolhatta a számla jogosságát – a számlafizetés határideje után küldött felszólítás után is –, így ezzel elodázhatta a teljesítést, s persze az ellene indítandó felszámolást is. Az új szabályok szerint viszont, ha a fizetési határidő már 15 napja lejárt, és a hitelezőtől befut a fizetési felszólítás, akkor nincs helye a trükköknek. Az adós még akkor sem élhet minőségi kifogással, ha az egyébként jogos lenne, vagyis mindenképpen fizetnie kell, különben elindítják ellene a felszámolási eljárást. Ezt követően már csak peres úton követelheti vissza a pénzét. Ráadásul immár az is szerepel a csődtörvényben, hogy a felszólítás postára adását követő ötödik napon kézbesítettnek kell tekinteni a „levelet„, vagyis a posta tévedésére sem lehet hivatkozni.

Szabó azonban hozzátette: azon projektcégek esetében, ahol a felszámolás elindításakor már nincs érdemi vagyon, az új szabályozó sem véd. A szakember úgy vélte, az új jogszabállyal a hitelező és az adós közötti súly most kiegyenlítettebb, ami szinte biztosan szigorúbb fizetési fegyelemre ösztönzi a vállalatokat.

A felszámolási eljárás megindíttatása jóval olcsóbb lesz, ami főként a kis- és közepes vállalkozásoknak fontos. Ha a felszólításra nem reagál a „vétkes” cég, a felszámolást viszonylag kicsiny – legfeljebb 50 ezer forintos – illeték mellett indíttathatják el. Ezenfelül lényegében csak az ügyvédi díjjal kell számolni. Szabó kifejtette: évente mintegy hétezer felszámolási eljárás indul Magyarországon, ám az új csődtörvény miatt alighanem ez a szám nő majd. Azt, hogy ennek mértéke mekkora lehet, már nem kívánták megbecsülni.

Demetrovics Gergely, a KPMG Tanácsadó Kft. vezető menedzsere szerint az új szabály visszaélésre is alkalmat ad. Nem elképzelhetetlen, hogy a most szigorúbb szabályozást „kihasználva„, rosszhiszeműen küldenek egy-egy számlát az „üzletfelek”. S ha azokat nem kifogásolják meg időben, akkor bizony rendkívül kellemetlen helyzetbe is kerülhet egy vállalat.

Bár a jelenlegi csődtörvény nemrég az ötödik széles körű átalakításon esett túl, és legalább ötven kisebb-nagyobb módosítást ért meg, még mindig zűrzavaros viszonyok között szűnik meg a magyar vállalkozások túlnyomó része – közölte korábban a Magyar Nemzettel Erdős Károly, a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesületének (FOE) főtitkára, aki szerint a jogszabály folyamatos mutálását már-már lehetetlen figyelemmel kísérni. Új szabályozásra ugyanakkor égető szükség van, megérett a helyzet egy teljesen új csődtörvény megalkotására, tette hozzá. Egy új csődtörvény megalkotását a kormány már 2004-re megígérte, a fizetésképtelenségi eljárások 80–90 százaléka azonban még ma is lecsupaszított, kiürített cégek ellen folyik, vagyis remény sincs a jogos igények kielégítésére – tette hozzá a FOE főtitkára.

(Népszabadság/Magyar Nemzet)