A kormányzati intézkedések eredményeként ha a diák saját falujában jár iskolába, százezer forintot kap az intézmény az államtól, de ha nagyobb létszámú általános iskolába íratják, 285 ezer forint a havi fejkvótája. Koncz Ferenc, a Borsod megyei közgyűlés alelnökének számítása szerint ha egy település az iskola megtartása mellett dönt, évről évre 30–50 millió forintos bevételtől esik el. Borsod-Abaúj-Zemplén megye polgármesterei kitartóan küzdöttek az általános iskolák megmentéséért, mégsem sikerült eredményt elérniük, mert a kormány iskolaellenes intézkedései miatt a kistelepülések oktatási intézményei finanszírozhatatlanná váltak.
Ódor Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke elmondta, hogy a megyében az elbocsátások, intézmény-összevonások és bezárások hatvankét iskolát érintettek, tizenhárom oktatási intézményt voltak kénytelenek bezárni, és hatszázötven pedagógust bocsátottak el, ám véleménye szerint a drasztikus leépítések a települések költségeit nem csökkentették.
Zala megye 257 településéből százhúszat érint a közoktatás kormányzati megszorító intézkedése.
– Ezeken a településeken iskolai átszervezésekre volt szükség: véglegesen be kellett zárni az iskolákat, át kellett adnunk intézményeinket alapítványoknak, társulnunk kellett más településekkel, vagy tagiskolává kellett tennünk oktatási intézményeinket – közölte Rigó Csaba, a Fidesz Önkormányzati Tagozatának Zala megyei elnöke.
– Pénzügyi prés alá kerültek az önkormányzatok, a kormány intézkedéseinek következtében a pénzügyi krízishelyzet állandósult az oktatásban, az egészségügyben, és elérte a szociális szférát is – folytatta. Véleménye szerint a kormány reform címén nem tesz mást, mint megpróbál kivonulni minden területről úgy, hogy közben magára hagyja az önkormányzatokat. A folyamatos forráskivonással a kormány 30 milliárd forintot, azaz gyerekenként huszonegyezer forintot von el az önkormányzatoktól, amit a szülők kénytelenek kipótolni, ráadásul öt-hat százalékkal emelkedtek idén a tankönyvárak is.
Somogyban is csökken a gyermeklétszám – mint arról már korább beszámoltunk –, a somogyi megyeszékhelyen a tanév végén 677 nyolcadikos végzett, most viszont csak 530 elsős kezdi meg a tanévet. A gyermeklétszám-csökkenés és a kormány reformintézkedéseinek következtében Somogyban is iskolákat kellett bezárniuk és összevonniuk. Kaposvár az egyik legszebb épületét, az egykori MÁV Nevelőintézetet és Általános Iskolát vesztette el, az egykori tabi járásban pedig a korábbi kéttucatnyi önálló általános iskola közül már csak három: a tabi, az andocsi és a törökkoppányi önálló, Dél-Somogyban pedig van olyan körzet is, ahol hét falura jut egy önálló iskola. Ebben a megyében is riadalmat keltett az a döntés, hogy elesik mindenfajta pályázati lehetőségtől az a hátrányos helyzetű település, amely nem hajlandó kistérségi társulásban folytatni létét. Darány, Drávagárdony, Drávatamási, Istvándi, Kastélyosdombó, Csokonyavisonta és Rinyaújlak általános iskolásai a jövőben egy „többcélú társulási fenntartásban” működő tagiskolában tanulnak majd.
A megyében egyébként még nem ért véget az iskolakörzetesítés.
Nógrád megyében tavaly tizenkét helyi iskola társult, és vesztette el ezzel korábbi önállóságát, idén pedig ötvenkét intézmény alakított társulást. A megyében nemcsak szervezetileg, fizikailag is megszűntek intézmények, osztályok. Idén ősztől általános iskola nélkül marad Hugyag, Mátraszőlős, Egyházasgerge, Szuha, Szanda, Ipolytarnóc és Hasznos – közölte Csach Gábor, Nógrád megye önkormányzatának koordinációs tanácsnoka az ügyben rendezett csütörtöki balassagyarmati sajtótájékoztatón.
Munkatársainktól
Ukrajna
„Arcátlanság azt állítani, hogy Ukrajna áll legközelebb az EU-tagsághoz”
