„Eredményes” program: 1,2 százalékos GDP-növekedés

A bruttó hazai termék (GDP) 2007 II. negyedévében 1,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, az első fél évben a gazdasági növekedés a naptári hatás kiszűrésével és azt figyelembe véve egyaránt 1,9 százalék volt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.

Még a mellbevágó előzetes adatoknál is alacsonyabb volt a gazdasági növekedés Magyarországon a második fél évben. 1,4 százalék helyett mindössze 1,2 százalékos volt a GDP éves bővülési üteme, vagyis a szűk egy hónapja megjelent gyorsbecslés ezúttal felfelé tévedett, ám a ±0,2 százalékpontos hibahatáron belül maradt. A korrigált adattal együtt változott a negyedéves index is: az előző negyedévhez képest mindössze 0,1 százalékos volt a változás, vagyis gyakorlatilag megállt a növekedés Magyarországon – elemzi az adatokat a Portfólió.

A GDP az idén az első negyedévben 2,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, a naptári hatás kiszűrésével 2,8 százalékkal nőtt. Tavaly a második negyedévben a bruttó hazai termék kiigazítás nélkül 3,8 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, naptári hatás kiszűrésével pedig 4 százalékkal haladta meg a 2005. második negyedévit.

A gazdaság már 2006 első felében elkezdett lassulni (vagyis a kiigazítási lépések előtt fél évvel), és a mostani adat talán a mélypont lehet a növekedési tempót illetően. Mindenesetre az utóbbi 11 évben ilyen alacsony számokkal nem találkozhattunk.

A növekedés megtorpanása egyben a felzárkózási folyamat elakadását is jelenti, hiszen eközben az Európai Unió gazdasága (a megkezdődött lassulás ellenére) szép tempóban fejlődik. A második negyedévben 1,3 százalékpontos növekedési előnye volt az integrációs övezetnek Magyarországgal szemben.

A fejlett országokból érkező második negyedéves adatok nem változtatták meg hazánk pozícióját a növekedési rangsorban. A mostani, lefelé történő módosítással ugyan a francia gazdaság mégis gyorsabban bővült nálunk, ám a dánok jelentős fékezése miatt mégsem miénk az utolsó hely. Igaz, ez nem sok vigaszt jelent számunkra, hiszen a felzárkózó gazdaságok között senki sem bővül olyan lassan, mint mi.

Az egykori szocialista országok közül a „leggyengébbekben” – Romániában és Lengyelországban – is 6 százalék, de Szlovákiában tíz, Lettországban pedig tizenegy százalék körüli a növekedés.

160 milliárd a külkereskedelmi hiány

2007. január–júliusban a kivitel értéke 9603 milliárd, a behozatalé 9763 milliárd forint volt – a KSH tájékoztatása szerint. Az ex­port értéke 12, az importé 9 százalékkal nőtt 2006 azonos időszakához képest. Euróban számolva a kivitel ér­téke 18, a behozatalé 14 százalékkal bővült. A külkereskedelmi mérleg hiánya 160 milliárd forint (639 millió euró) volt, 256 milliárd forinttal (958 millió euróval) kevesebb az egy évvel korábbinál.

2007. júliusban – első becslés szerint – a kivitel értéke 1375 milliárd forintot, a behozatalé 1417 mil­liárd forintot ért el; ez az export esetében 9, importban pedig 4 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi szinthez képest. Euróban számítva a kivitel értéke több mint 22, a behozatalé közel 17 százalékkal ha­ladja meg a tizenkét hónappal korábbi értéket. A külkereskedelmi mérleg júliusi hiánya 42 milliárd forint (165 millió euró) volt, ami az egyenleg 60 milliárd forintos (205 millió eurós) javulását jelenti az előző év azonos hónapjához képest.

A júliusi kivitel 80, a behozatal 70 százalékát az Európai Unió tagállamaival bonyolítottuk le.