„Határozottan igen, hiszen ez nem kerül semmibe. Ez a jó szándék kifejezése. Én teljesen egyértelműen úgy vélem, hogy Szlovákiának azokért a sérelmekért, amelyeket 1945–1948 között okozott, bocsánatot kellene kérnie" – jelentette ki Kusy abban az interjúban, amelyet kedden közölt a Hospodárské Noviny című cseh politikai és gazdasági napilap.
A politológus szerint a magyarok jogosan vették rossz néven, hogy a szlovák parlament nyilatkozatban erősítette meg a Benes-dekrétumok érvényességét.
„A magyarok nagyon rossz szemmel nézik ezt, és azt hiszem, jogosan. Kivenni ezeket a holt lelkeket a szekrényből ma, a 21. században, nem helyénvaló. Újra bevonni a játékba a Benes-dekrétumokat, értelmetlen. Az egyik és a másik oldalról is" – véli a neves politológus, aki szerint azt is értelmetlen állítani, hogy a Benes-dekrétumok, illetve következményeik érinthetetlenek, s nem lehet velük foglalkozni.
„Nem magukról a dekrétumokról van szó, hanem arról, ami abban az időben történt" – jegyezte meg Kusy. Úgy látja, hogy a múltban a szlovák-magyar, a csehszlovák-magyar vagy a csehszlovák-német kapcsolatokban sok olyan dolog történt, amit fokozatosan helyre kellene hozni.
„Ezt bizonyítja a cseh oldal példája is – Havel ismert bocsánatkérése a németektől. Mi a magyarok irányában soha semmi ilyet nem tettünk" – mutatott rá a politológus. Leszögezte: nagyon érzékeny dolgokról van szó, s a problémákat közös megegyezéssel kellene megoldani.
MTI
