Lakitelek: a Gyurcsány-Kóka féle bűnszövetkezet tönkretette az országot

A lakiteleki találkozó 20. évfordulója alkalmából rendezett emlékkonferencián az egykori résztvevők beszédeikben kormányváltást és új rendszerváltást tartottak szükségesnek.

Pozsgay Imre szerint Magyarország a rendszerváltás után stratégiai vereséget szenvedett, hiszen míg az 1987-1990 közötti időszakában csaknem olyan magasságban volt az ország, mint 1956-ban, addig mára eddig nem látott mélységbe jutott; erről egyetemi tanár a szombaton Lakiteleken beszélt.
"A rendszerváltás után az ország stratégiai vereséget szenvedett. Ma rosszabb a helyzet, mint húsz esztendővel ezelőtt" – mondta a politikus az 1987. szeptember 27-én, 180 értelmiségi részvételével megtartott lakiteleki találkozó huszadik évfordulóján megtartott emlékülésen.

Mint mondta, 1987-1990 között megvolt az esély arra, hogy a nemzet érdekeinek megfelelő berendezkedés alakuljon ki Magyarországon, megvolt a remény arra, hogy Magyarország újjászülessen, hogy megszabaduljon az előző rendszer örökségétől.

"Sajnálom az elvesztegetett lehetőségeket" – mondta. Úgy vélte, a nemzeti kisebbrendűségi érzés erősebb volt bennünk, mint a felkészültség és a tettrekészség.
Mint mondta, az 1989-90-ben rossz alku során létrehozott intézményrendszer ma már kárára van az országnak, "őrzi azok pozícióját, akik ezt az országot kisajátították". Ha ezen tudunk változni, akkor ez a felemelkedés esélyét is magával hozza – tette hozzá Pozsgay Imre.

Fritz Tamás politológus szintén úgy vélte, a rendszerváltás idején rossz alkuk születtek, s az ezek eredményeképpen létrehozott demokratikus berendezkedés mára válságba jutott. Az utóbbi négy-öt évben rendkívüli helyzetet – vis maior – alakult ki Magyarországon a Gyurcsány-kormány tevékenységének eredményeképpen – közölte.

A rendkívüli helyzetnek szerint négy jellemzője van. Egyrészt, a 2006-os választási kampányban a szocialisták a szabad választás intézményét "rombolták szét hazugságaikkal", ezért a jelenlegi kormány és az Országgyűlés illegitim.

Kelemen András, a Fidesz országgyűlési képviselője a tavaly őszi Kossuth téren események kapcsán azt mondta: ekkor sem sikerült megteremteni a nemzet egységét. Úgy vélte, az árok nem léphető át azok között, akik építeni akarják az országot, és azok között, akiknek esze ágában sincs ezt tenni.
Mint mondta, feladatuk meghatározni a nemzetmentés lépéseit, amelyek között egyebek mellett a nemzet fogyását, a középréteg megerősítését, a szegénypolitika megalkotását, a vidék megtartó erejének növelését valamint a bevándorlási folyamat kézben tartását említette. Feladat az is, hogy szembeszálljunk azzal, hogy a kormány megszegje a társadalommal kötött szerződést – mondta.

Morvai Krisztina, a Civil Jogász Bizottság társelnöke úgy vélte, a kormány démonizálta az emberi jogokat a tavaly őszi események után.
Közölte: tavaly szeptember 17-én a Kossuth téren az emberek megpróbáltak élni állampolgári jogukkal. Álláspontja szerint semmi baj nincs azzal, hogy valaki a parlament falain kívül politizáljon. Mint mondta, az embereknek kötelessége volt, hogy felemeljék a szavukat a hazugság ellen, amit a kormány veszélyesnek állított be.

A Magyar Televíziót megtámadó kis csoportot a kormány összemosta a kritikus hangot megütő emberekkel. "Ez egy nagyon aljas folyamat volt" – jelentette ki Morvai Krisztina, aki felszólása végén vastapsot kapott.

Szűrös Mátyás, a volt állampárt politikusa, ideiglenes köztársasági elnök, későbbi szocialista képviselő is megjelent a húsz éves évfordulón.

(MTI)