Európa és a magyarság esélyei címmel a Kölcsey Házban a lakiteleki találkozó szervezőinek előadásai hangzottak el délelőtt. Fekete Gyula író, aki húsz évvel korábban és most is az elnöke volt a tanácskozásnak, a magyarság esélyeiről beszélt, s úgy értékelte: „sokkal-sokkal rosszabb a helyzet, mint 20 évvel ezelőtt”.
Mint mondta, fontos megnevezni, hogy mi rontotta el a magyarság esélyeit. Úgy vélte, a magyarság nem a harcokban volt naiv, hanem a megbékélésben, és a „minden fordulatot túlélő bolsevik párt vezényelte a rendszerváltást és vezényel ma is”.
„Gyurcsány Ferenc pártdiktatúrává fokozta le a demokráciát” – mondta Fekete Gyula, aki szerint a kormány elherdálja az évszázadok alatt összegyűjtött közvagyont, és „az utódainkat is eladósítja”.
„Pusztulásunk, züllésünk megállíthatatlanul folytatódik” – szögezte le az író.
Bíró Zoltán irodalomtörténész Demokrácia vagy liberális diktatúra című előadásában egyebek mellett arról beszélt, hogy 1989-ben elkezdődött, majd folytatódott az ország vagyonának kiárusítása, a gazdasági hatalom a régi nomenklatúra kezébe került.
Leszögezte: a „Gyurcsány-Kóka féle bűnszövetkezet” az erkölcsi normákat semmibe véve tönkretette a családokat. A mai magyar társadalom legfontosabb érdekének a Gyurcsány-kormány „mielőbbi eltakarítását” nevezte, mert, mint mondta, ha még egy-két évig „uralkodnak, akkor visszafordíthatatlanná válik az országot tönkretevő folyamat”.
„A liberális diktatúrából ki kell szabadítani az országot” – mondta Bíró Zoltán, aki szerint új rendszerváltásról van szó, nem csak egy kormány leváltásáról, a késlekedés pedig egyenlő az önpusztítással.
Csoóri Sándor Kossuth-díjas költő az MDF megalakulásáról beszélt, majd az első szabadon választott kormány nehézségeit idézte. Véleménye szerint nem a Szabad Demokraták Szövetségével, hanem a magyar néppel kellett volna paktumot kötni, s az MDF–SZDSZ-paktum a demokrácia megszűnését jelentette. „Nagyon becsültem Antall Józsefet, de ettől a pillanattól kezdve feszültség volt közöttünk” – mondta a Kossuth-díjas költő. Csoóri Sándor a parlamenti felsőház létrehozásának szükségét hangsúlyozta. „Ez a demokrácia a hazugság demokráciája” – tette hozzá.
Csurka István író a Gyurcsány-kormány hatalomra jutásáról szólva kijelentette: „maffiás államcsíny történt, mely minden ellenállásra jogot ad”. A rendszer megváltoztatásának szerinte két módja van, az egyik a forradalom, és ha kell, fegyveres harc, de erre a mai magyar társadalom már nem alkalmas, ezért erre nem gondol. Elképzelése szerint a nemzeti erőknek kétharmados győzelmük után kétkamarás parlamentet kell létrehozniuk. Kijelentette, hogy ez az új hatalom nem törekszik majd az Európai Unióból való kiválásra. Hangsúlyozta, hogy „kell egy valódi baloldali program”, és egy olyan jobboldali program is, amely az összmagyarság programja kell, hogy legyen.
Für Lajos történész a magyar honvédség ellehetetlenítéséről beszélt, véleménye szerint a hadsereg nem lenne képes megvédeni az országot. Szólt arról is, hogy „törődni kellene az értékeink és az érdekeink védelmével, beleértve a határon túli magyarokat is”.
Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész a magyarországi politikai kommunikációról beszélt előadásában. „Aki képes meghatározni a közvélekedést, az politikai előnyre tehet szert” – mondta, és utalt a kommunista diktatúrák politikai kommunikációjára. Kijelentette: „a tömegtájékoztatásban az átmenet során megmaradt a folyamatosság".
Lezsák Sándor A nemzeti reneszánsz esélye című előadásában hangsúlyozta, hogy derűlátó, mert az elmúlt 60 esztendőben soha nem volt akkora esélye a nemzeti újjászületésnek, mint most. Kijelentette: újjá kell szervezni ezt a nemzetet, országot. Elképzelése szerint az új nemzeti program új alkotmányt jelent, kisebb országgyűlést, felsőházzal. „Nemzetgyűlésnek fogják hívni, ahol az elszakított nemzetrészek képviselői is ott fognak ülni” – tette hozzá. Lezsák Sándor szerint erősebb köztársasági elnökre lesz szükség, hogy ne fordulhasson elő, hogy „egy csalással hatalomra jutott kormányt ma nem lehet elmozdítani”. A nemzeti újjászületés alapjának az iskolát nevezte. Csurka Istvánhoz csatlakozva a „véres utat” elfogadhatatlannak tartotta, és reményét fejezte ki, hogy a választások után a nemzeti erőknek elegendő többségük lesz a szükséges változások véghezvitelére.
A tanácskozáson felszólal Orbán Viktor is.
