Kozma József (MSZP) arról beszélt, hogy a Kárpát-medencei Képviselők Fórumán ötpárti konszenzus alakult ki a nemzetstratégiával kapcsolatban. Véleménye szerint a siker oka, hogy világossá vált mindenki számára: ha a magyarság megválasztott képviselői nem tudnak megegyezni a nemzetstratégia alapvető kérdéseiben, akkor helyettük más sem fog egyezségre jutni.
Horváthné Fekszi Márta külügyi államtitkár válaszában elmondta: a nemzetstratégiára azért van szükség, mert a gazdasági, társadalmi, szociális problémákat nem szünteti meg automatikusan az uniós csatlakozás. A határon túli magyarság 90 százaléka már uniós állampolgár – tette hozzá. Az államtitkár hangsúlyozta: a megújuló nemzetpolitika a felzárkózást és a modernizációt tűzte ki célul.
Latorcai János (KDNP) azért emelt szót, mert szerinte az egészségügyi és a pénzügyminiszter egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tesz, amelyek azt sejtetik, hogy a kormány „megcsapolja" a biztosítottak pénzét. Példaként megemlítette többek között, hogy az egészségügyi miniszter 25 milliárd forint többletet ígért, míg a pénzügyminiszter már csak 15 milliárdról beszélt.
Horváth Ágnes egészségügyi miniszter reagálásában elmondta: a reformnak köszönhetően 15 milliárd forint többletjuttatást kapnak majd az intézmények. Emellett most szeptemberben megkapják azt a 10 milliárd forintot is, amely már eleve szerepelt az előirányzatban, de eredetileg decemberben fizették volna ki – közölte.
Herényi Károly (MDF) felhívta a figyelmet arra, hogy kizárólag a békés gyülekezés élvezhet alkotmányos védelmet, nem békésen megvalósított gyülekezést nem legitimálhat semmiféle vélt vagy valós politikai, közéleti kiváltó ok, sérelem. Példaként említette, hogy a Római Egyezmény is engedi a gyülekezési jog korlátozását bizonyos esetekben. Az ellenzéki képviselő feltette a kérdést: a kormány és a rendvédelmi szervek mikor döntenek végre úgy, hogy a békés, az alapjogokat betartó emberek sokaságának érdekeit részesítik előnyben a rendzavarókkal szemben.
Kondorosi Ferenc rendészeti államtitkár elmondta: veszélyes, ha a politika eluralkodik a jogon, viszont ritka politikai konszenzusok kellenek ahhoz, hogy a politika önmaga elé a közjog eszközrendszerével korlátot állítson. A gyülekezési jog gyakorlása során elkövetett garázda magatartás elkövetőit fel kell kutatni és felelőségre kell vonni – hangsúlyozta Kondorosi Ferenc.
Gusztos Péter (SZDSZ) hangsúlyozta: a képviselői költségtérítés rendszerének kialakítása annak idején el lett rontva, hiszen egy Európában példátlanul alacsony alapdíj mellé egy bonyolult pótlékrendszert tettek. Az SZDSZ visszaállítaná azt a korábbi szabályt, hogy a lakhatási költségtérítéshez a számlát és a szerződést be kell mutatni, az általános költségtérítés esetében pedig elképzelhetőnek tartják a bruttósítást, vagyis az adókötelessé tételt. A liberális politikus felvetette: nem tartható, hogy plenáris ülések ideje alatt parlamenti bizottságok ülésezzenek. Megemlítette azt is, hogy a Ház tekintélyét súlyosan rontja, ha közvádas ügyben nem adnak ki egy képviselőt, ahogy az is, ha egy egyértelműen rágalmazó jellegű ügyben megpróbálják kiadni a miniszterelnököt.
Ágh Péter (Fidesz) arról beszélt, hogy a tandíj bevezetésével a szegény családok gyerekei kiszorulnak a felsőoktatásból. Szerinte ezt bizonyítja, hogy idén 24 ezerrel kevesebben jelentkeztek egyetemre és főiskolára, mint tavaly. Az ellenzéki képviselő emlékeztetett arra, hogy a választások előtt még azt mondták, nem lesz tandíj.
Arató Gergely, az OKM államtitkára válaszában elmondta: nem csökkent az érettségizők között a felsőoktatásba jelentkezők száma. Hozzátette: a képzési hozzájárulás rendszerében a hátrányos helyzetűek nem fizetnek, számukra szociális ösztöndíjat vezettek be.
MTI
