Jövőre kevesebb jut az önkormányzatoknak

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége szerint jövőre sem áll meg az önkormányzatok eladósodása, mert a költségvetés tervezete szerint még kevesebb támogatásra számíthatnak, mint az idén. A csökkenés a TÖOSZ számításai szerint 10 százalékos lesz.

A települések pénzügyi helyzetüket illetően jövőre sem számíthatnak kedvező fordulatra, sőt, költségvetési pozícióik valamelyest romlanak. A kormány és az önkormányzatok érdekegyeztető fórumán a múlt héten ismertették a települési érdekszövetségekkel a kabinet elképzeléseit, és ha a számok nem változnak, a helyhatóságok működési kiadásainak támogatására nominálisan hét, a 2008-ra tervezett 4,5 százalékos inflációt is figyelembe véve több mint tíz százalékkal kevesebb pénz jut – tájékoztatott Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára. Ennél akkor sem sokkal rózsásabb a kép, ha a metróépítésre biztosított, illetve az uniós forrásokat is figyelembe vesszük: ezekkel együtt az önkormányzatoknak már csak kétszázalékos reálérték-veszteséget kell elkönyvelniük.

A kormány javaslata szerint a települések a következő évben – hitelek nélkül – valamivel több mint 3200 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, ami három százalékkal több az ideinél. A központi költségvetésből származó, illetve átengedett bevételek – például az szja – még ennél is mérsékeltebben nőnek, és az idei mintegy 1300 milliárd forint legfeljebb húsz-harmincmilliárddal lesz több. A pénzromlás várható üteme azonban meghaladja a bevételek tervezett növekedését, a forráshiányt így az érdekszövetségek szerint hitelből kell majd fedezni.

Eddig elsősorban az önhibájukon kívül hátrányos települések működőképességének megőrzése jelentett gondot, ám az e körbe tartozó ezer körüli önkormányzatot évi húsz-harmincmilliárd forinttal ki lehetett húzni a bajból, legalábbis a pénzügyi összeomlást el tudták kerülni. Könnyen lehet azonban, hogy a nagyvárosok is bajba kerülhetnek – hangsúlyozta Zongor. A támogatások ugyanis évek óta nem fedezik a kötelező feladatok kiadásait, ezért gyakorlattá vált, hogy a települések hitelek felvételével, kötvények kibocsátásával foltozzák be a lyukakat.

Egy-egy közepes nagyságú megyeszékhely már legalább két-hárommilliárd forintnyi adósságot halmozott fel, de ennél jóval nagyobb hitelek is vannak. Előfordult, hogy az utóbbi egy-két évben néhány város a működési kiadásoknak már a tíz-húsz százalékát fedezte kölcsönből, mert nem volt honnan lefaragni. A település úthálózatát fenn kell tartani, a szemetet el kell vinni, de a közvilágítást sem lehet lekapcsolni, s a polgármesteri hivatalt sem csukhatják be. Mindez egy százezres településen évi egy-másfél milliárd forintnyi újabb adósságot jelenthet.

(nol.hu)