Ez annak köszönhető, hogy létrejött az Élelmiszerlánc-biztonsági hatóság, illetve egy október 1-jével hatályos törvénymódosítás révén megvalósultak a hatékony élelmiszer-ellenőrzés feltételei – közölte sajtótájékoztatón Süth Miklós.
Tovább erősítheti a rendszer működését az egységes élelmiszerlánc-biztonságról szóló törvénytervezet, amely egyesíti az élelmiszer-biztonsági, a takarmány-felügyeleti, az állat- és növény-egészségügyi törvények rendelkezéseit – tette hozzá a szakember. A főállatorvos emlékeztetett arra, hogy Magyarországon, naponta 20 millió adag élelmiszert állítanak elő. Ennek biztonsága a közegészségügyi szempontokon túl egyben nemzetgazdasági érdek. Ebben a helyzetben jött létre az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomásokra, a növény és talajvédelmi hatóságra, valamint a népegészségügyi szolgálat szakembergárdájára épülő Élelmiszerlánc-biztonsági Hatóság.
A szervezet keretében 104, korában a népegészségügyi szolgálatnál dolgozó szakember segíti az élelmiszer-biztonság fenntartását – fűzte hozzá. Ugyanakkor a törvénymódosítások nyomán lehetőség nyílt az élelmiszer-ellenőrzési szempontok egységesítésére. Ez azt jelenti, hogy miközben például korábban a népegészségügyi szolgálat csupán a személyi illetve a tárgyi higiéniát ellenőrizte, az állatorvos pedig csak a terméket vizsgálta, mostantól komplex ellenőrzésre nyílik lehetőség. Ez az eddigieknél lényegesen több kontrollt, vagyis nagyobb fokú élelmiszer-biztonságot eredményez – mutatott rá Süth Miklós.
(MTI)
