Az augusztus 20-i ünnepség keretében átadták a kalocsai közművelődési intézmény, a Tomori Pál Főiskola és a Liszt Ferenc Zeneiskola felújított épületegyüttesét – adta hírül a helyi sajtó. Török Gusztáv Andor szabad demokrata polgármester avatóbeszédében azt hangsúlyozta, bízik abban, hogy a felújított épületegyüttesben méltó helye lesz Kalocsa kultúrájának. A történetnek azonban, amely évekkel ezelőtt kezdődött, ezzel messze nincs vége, sőt valójában most kezdődhet igazán.
Az önkormányzat még az előző ciklus első felében előkészítette a Szent István király út 2–4. szám alatti ingatlanegyüttes rekonstrukcióját. A 2004. április 14-i ülésre készült előterjesztés szerint az ingatlanban akkor a Művelődési Központ és Ifjúsági Ház, valamint a Liszt Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény működött. Említést tett a dokumentum arról is, hogy a több mint négyezer négyzetméter hasznos alapterületű épületegyüttes az előterjesztés elkészültének pillanatában az államé volt, de az önkormányzati tulajdonba adásáról már megszületett a megállapodás, amelynek szellemében az átadás meg is történt. 2004 tavaszán a helyi képviselő-testület már határozatot is hozott a munkák megrendeléséről. Ennek érdekessége, hogy több mint egy évvel később készült egy újabb előterjesztés, amelynek tárgya már nemcsak a Szent István király út 2–4. szám alatti művelődési központ felújítása volt, hanem a 38. szám alatti klubház részleges rekonstrukciója is. Az újabb előterjesztés kitért arra, hogy a drágább változat költsége 863 millió forint körül alakulhat, amelyből 734 millió forint lehetne a címzett támogatás. Ma már tudjuk, lett is, a beruházás megvalósult, ahová az időközben megalapított Tomori Pál Főiskola beköltözött.
Rejtélyes főiskola-alapítás
A kalocsai főiskola alapítása a hat évvel ezelőtti időkre nyúlik vissza. 2002-ben a Dunaújvárosi Főiskola működtetett itt kihelyezett tagozatot, a kalocsai konzultációs központ vezetője, Meszlényi Rózsa viszont önálló főiskolát kívánt létrehozni, és céljának eléréséhez a város polgármesterében hű támogatóra talált. Az intézmény megszervezését 2003-ban kezdték el, és még ősszel, 2003. szeptember 10-én meg is alakították a főiskolát működtető Kalocsai Felsőoktatási és Szolgáltató (KF-Sz) Kht.-t. A társaságba negyven százalékkal szállt be a helyi önkormányzat, vagyis a város csupán kisebbségi tulajdonos. Összesen egynegyed részben lett tulajdonos Meszlényi két gyermeke, Rédei Andrea és Rédei Csaba, a főiskola tíz százalékát birtokolja az iráni kapcsolatokkal rendelkező Avicenna Nemzetközi Collegium Kft., és szintén egynegyed részben tulajdonos a Rockenbauer Felsőoktatási Kht. Több mint furcsa, hogy az intézmény működését engedélyező akkori oktatási miniszternek, Magyar Bálintnak sem szúrt szemet, hogy a KF-Sz Kht. székhelye a kezdetektől fogva a Szent István király út 2–4. volt, ami ebben az időben a székhelye és működési helyszíne volt a helyi művelődési központnak is.
Lapunk már korábban is írt az ügyről, a helyszínen járva azonban egészen elképesztő dolgokra derült fény. A magánfőiskola ugyanis több állami létesítményt is kitúrt a helyéről, a város ingatlanjaiban működik, és a tulajdonosok helyett a fenntartási költségeket is a város fizeti. Mivel ez így önmagában jogsértő lenne, a kalocsai polgármester ezt úgy oldja meg, hogy nem a nevén nevezi a gyereket. A dokumentumok szerint a frissen felújított épületben ma is művelődési központ működik, és annak a fenntartását fizeti a város. Török Gusztáv Andor polgármester korábban azt nyilatkozta, hogy az épület a mai napig ellátja a főiskolai feladatok mellett a művelődési ház funkcióit is. Ennek kiderítésére tettünk egy próbát: bementünk az épületbe, és arról érdeklődtünk, merre van itt a kultúrház. A portás néni tágra nyílt szemmel meredt ránk, majd közölte, hogy menjünk ki a bejárati ajtón, sétáljunk el az utca végéig, ott van egy kicsi épület, az a kultúr. További kétkedésünkre mérgesen közölte, hogy itt régóta nincs semmilyen kulturális program, az épületet a főiskola bérli az önkormányzattól. Az elszólás érdekes, ilyen bérleti szerződés ugyanis tudomásunk szerint nem létezik. Megkérdeztünk több az épületben sétálgató fiatalt is, hogy mi működik a frissen felújított ingatlanban: szinte valamennyien csak a főiskolát emlegették, csupán egy fiatalember tett említést a helyi televízió stúdiójáról.
Érdemes még említést tenni a szintén az ingatlanban működő Barokk kávéházról is, amely az épületegyüttessel együtt szintén megújult. Korábbi működtetőjét, akinek 2010-ig élő szerződése volt, információink szerint azért tanácsolták el, mert az általa készített meleg étel illata nem illett a főiskola imázsához. A kávéházat ma már a Variegato Cukrászati Kft. üzemelteti, a cég Vargacz Endre tulajdona. Róla annyit érdemes tudni, hogy 1990 és 1994 között SZDSZ-es képviselőként tagja volt a város testületének
Művelődési ház oktatási funkcióval
A magánfőiskola persze nem önhatalmúlag foglalta el az épületet, hanem a polgármester közreműködésével. A város könyvtárát is a főiskola rendelkezésére bocsátotta, amiért az intézmény szintén nem fizet, ellenben az alkalmazottakat és a rezsit itt is az önkormányzat fizeti. Még elképesztőbb, hogy Hunyady középiskola kollégiumának egyik épületét is megkapták a Tomori hallgatói, a középiskola diákjait a másik épületben zsúfolták össze. Papíron persze mindkét épület a Hunyady középiskoláé, így a fenntartást ebben az esetben is a város állja. Információink szerint csak a kollégium főiskolai hallgatók által használt szárnyának fenntartása évi tizenötmillió forintba kerül. Török Gusztáv Andor egyébként a főiskola létrehozásakor harmincmillió forint „gyorssegélyben” részesítette a magániskolát, amelyből tizenötmilliót eszközbeszerzésre, tizenötmilliót pedig működésre, vagyis az alkalmazottak és a rezsi kifizetésére kaptak. Egy lapunk birtokába került, 2003 júliusában született határozati javaslatból az is kiderül, hogy az önkormányzat tízmillióval járult hozzá az alapításhoz szükséges tőke megteremtéséhez. A cégpapírok szerint a kht. jegyzett tőkéje éppen ennyi, vagyis ezek szerint Kalocsa a magántulajdonosok helyett is kifizette az önrészt.
Nagyon úgy tűnik, hogy a magánfőiskola úgy jött létre és úgy működik, hogy az egy fillérjébe sem kerül a tulajdonosoknak, mert helyettük mindent a város fizet, ráadásul egy hétszázmillió forintos állami támogatásból felújított épületet is jogtalanul birtokolnak.
Veszélyben az állami támogatás?
Mindez azért fontos, mert a felújítás jórészt címzett támogatásból valósult meg. Az ide vonatkozó törvény ugyanis kimondja, a beruházással keletkezett vagyont tíz évig a helyi önkormányzatnak elidegeníteni vagy a beruházási cél eredeti funkciójától eltérően hasznosítani nem lehet. A főiskola szakmai színvonaláról pedig annyit: az idei tanévre meghirdetett hat alapszakból négyet létszámhiány, illetve a minimális felvételi pontszám el nem érése miatt nem tudtak elindítani. A diploma nélkül záruló felsőfokú szakképzéseket is figyelembe véve a tervezett 26 képzésből csupán 16 indulhatott el, és ezek felénél a megszerezhető négyszáznyolcvan pont helyett kétszáznál kevesebb elegendő volt a felvételhez. Helyiektől úgy értesültünk, hogy az intézmény már az önkormányzati dolgozók között toboroz hallgatókat a túléléshez, annyira kevesen érdeklődnek az iskola iránt.
Hivatalában kerestük fel az SZDSZ-es polgármestert. Amikor a főiskoláról érdeklődtünk, közölte, nem kíván nyilatkozni. – Hülye kérdésre hülye válasz – mondta a településvezető. Amikor megkérdeztük, kérdésünket valóban hülyeségnek értéke-li-e, egyértelmű igennel válaszolt. Búcsúzóul pedig egy cinikusnak tűnő „jó egészséget”-tel köszönt el lapunk munkatársaitól.
A helyi Fidesz nagyon örül annak, hogy hosszú idő után újra felsőoktatási intézménye van a városnak. – Örülünk, hogy pályázati pénzből sikerült felújítani az épületegyüttest, amiért mi is sokat dolgoztunk. Sajnáljuk ugyanakkor, hogy a főiskola épületének használata körül még vannak tisztázatlan kérdések. Bízunk azonban abban, hogy a felek jogkövető magatartást tanúsítottak az ügyben – jegyezte meg Bagó Zoltán, a Fidesz választókerületi elnöke.
origo.hu
Így alázza meg Magyar Péter rendszeresen a nőket - videó
