Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilap Mol Főnök: A Nabuccót akár holnap lehetne építeni című cikkében ismerteti a magyar energiakonszern ausztriai terjeszkedési terveit. Miután a brüsszeli versenyhatóság fenntartásait hangoztatta, az ÖMV visszavonta ajánlatát. Nemcsak a sokat emlegetett közép-európai energiapiaci konszolidációból nem lesz egyelőre semmi; úgy tűnik, a magyarok az osztrák konkurensüket kiszorítják az Ina, a horvát olajvállalat privatizációjából. Ez elég ok lenne az ünneplésre a Molnál, de Hernádi Zsolt, a cég első embere arra figyelmeztet: egyelőre csak „a brüsszeli transzparens játszmának van vége”.
Az ÖMV továbbra is a Mol húsz százalékát birtokolja, amelynek a „kiváló befektetés” jellegét sohasem kérdőjelezték meg. Emellett tovább folytatja az összes jogi vitát továbbra is az ÖMV a Mollal szemben, a hivatalos felvásárlási harc befejezése ellenére is. Mint törzsrészvényes továbbra is a Mol áttekinthetőségében érdekeltek – nyilatkozta az ÖMV a lap kérdésére. Eközben a magyar vállalat ellentámadásba lendül, és megerősíti ausztriai jelenlétét. „Ausztria a cég egyik központi piaca” – nyilatkozta a lapnak Hernádi Zsolt, és célként megemlítette, még az idén 100 benzinkutat kívánnak üzemeltetni. Jelenleg a Mol 47 benzinkutat birtokol a nyugati szomszédban. Mint elmondta, jelezték érdeklődésüket száz eladásra szánt ÖMV-benzinkút esetében is, mindeddig azonban nem kaptak választ ajánlatukra. A középtávú cél: öt és tíz százalék közötti részesedés megszerzése az osztrák piacon. A fűtőolajpiacon már ma is erősek a magyarok. Itt már ma is 30 százalékot birtokol a Mol. Magyarországon az emberek 90 százaléka gázzal fűt. Ezért minden olyan projekt érdekli a Molt, ami pluszföldgázt juttat az országba. A közép- és kelet-európai országok olyan infrastruktúrát örököltek, ahol a vezetékek keletről nyugatra vezetnek.
A függőségük drámai. Ezért Hernádi abban bízik, hogy mind az európai „Nabucco vezeték”, mind az orosz „Déli Áramlat” megvalósul. Ugyanakkor elismerte: a Nabuccóhoz szükséges az iráni gáz. Amíg az ÖMV vezette projekt nem rendelkezik szállítókkal, addig megvalósítása igen nehéz, hiszen „egy üres vezeték igen drága”. Hernádi szerint vagy az EU-nak vagy a konzorcium egyik vállalatának kellene „a szállítási kockázatot magára vállalnia”. Ha ez megtörténne „akkor a Nabuccót már holnap lehetne építeni”.
Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali hírmagazinban Michael Frönlingsdorf és Holger Stark, Harc a buszmegállóért című cikkében latolgatja a szcientológia németországi betiltásának esélyeit. Különös jelenetek játszódnak le napközben a berlini Otto Suhr Allénál lévő buszmegállónál. Hétpercenként megáll a busz, és az utasokat egy üresarcú fiatal térítő szándékosan megrohanja az amerikai pszichocsoportból. A szcientológiai székház ugyanis a közelben áll. Az illetékes városi tanácsnok már kezdeményezte a megálló áthelyezését, hogy semmissé tegye a szcientológusok térítő buzgalmát. A berlini közlekedési vállalat ugyanakkor nem kíván engedni egy álvallási csoportosulásnak. Az államhatalom egy telefonszámmal és poszterrel kíván segíteni az utasoknak; ha már molesztálják őket, legalább tudjanak róla, kitől és hol számíthatnak segítségre. A buszmegállóért folytatott harc jól mutatja, milyen nehézségekkel kell az államnak megküzdenie a szcientológia betiltásáért.
A tavalyi év végén a német belügyminiszterek megállapodtak abban, hogy megbízzák a belső elhárítás szerepét betöltő Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatalt, elemezze a szcientológia betiltásának esélyeit. A 46 oldalas tanulmány annak ellenére, hogy részletesen sorolja az álegyház veszélyeit, nem túl sok esélyt lát a betiltásukra. Ennek első oka, hogy nagyon nehéz bebizonyítani, hogy a szcientológia egy külföldről irányított szervezet. Nem áll sokkal jobban egy másik területen sem – ami a második oszlopa lenne a betiltásnak –, nevezetesen annak bizonyítása, hogy a szcientológia agresszív-harcosan fel kívánja számolni a Szövetségi Köztársaság demokratikus rendszerét. A jelentés készítői egy olyan szervezet képét rajzolták fel, mely emberellenes ideológiát követ. Azonban az elmúlt években alig volt képes említésre méltó sikereket elérni. A taglétszámuk hosszabb ideje az 5000-6000 körül stagnál.
A politika és a gazdaság befolyásolásában még jelzés értékű sikereket sem voltak képesek elérni. A hivatalos jelentés eredménye annyira lesújtó, hogy a következő, két hónap múlva sorra kerülő belügyminiszteri találkozón aligha lesz téma a szcientológia betiltása. Ursula Caberta, az agilis hamburgi szektamegbízott, aki a tanulmány elkészítését szakértőként segítette, továbbra is bízik a betiltásban. A vizsgálati eljárás szerinte mégis segítette a szcientológiával történő szembenézést. „Én tudok várni” – fogalmazott –, „továbbra is gyűjtöm a terhelő anyagokat.”
