Der Tagesspiegel (tagesspiegel.de)
A berlini német napilapban Frank Jansen és Hans Monath „Szeptember 11-e nem ismételhető meg” címmel készített interjút Ernst Uhrlauval, a Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) vezetőjével, aki szerint komoly előrelépések történtek a terror elleni háborúban, de óvott az esetleges újabb merényletektől.
Uhrlau szerint az iszlamista terror a biztonsági szervek központi kihívása marad a következő 10-20 évben. Figyelmeztetett, téves az a remény, hogy az első nyomozási sikerekkel már túl vagyunk a nehezén. Az al-Kaidára nézve már nem rendelkezik azzal az erővel, mint amivel az amerikaiak afganisztáni bevonulása, 2001 ősze előtt rendelkeztek. Irakban sikerült az amerikaiaknak a szunnita harcosokat az al-Kaida ellen „fordítani”.
A Bundeswehr által felügyelt területen történik a biztonsági szempontból jelentős afganisztáni események alig két százaléka. De éppen Kundus környékén követik el a legtöbb merényletet az északi szektorban. Ennek egyrészt etnikai okai vannak, a térségben főként pastuk laknak, s körükben erős az al-Kaida. Ráadásul az ősszel döntenek Berlinben a Bundeswehr küldetésének folytatásáról, márpedig a tálibok merényletekkel próbálnak meg nyomást gyakorolni az adott országra.
Uhrlau megítélése szerint még nem vagyunk túl a nehezén. Súlyos, robbanóanyaggal elkövetett merényletekre továbbra is lehet számítani. Számos országban úgynevezett „otthoni nevelésű” terroristák saját szakállukra is elkövethetnek merényleteket. Ezeknél az amatőröknél, akik gyakran technikai hibáik miatt vallanak kudarcot, sokkal veszélyesebbek a pakisztáni–afganisztáni határvidéken kiképzett iszlamisták. Ismert, hogy több német állampolgár is tartózkodik abban a térségben. A BND elnöke aggasztónak nevezte az észak-afrikai, „Az iszlám Maghreb al-Kaidája” nevű szervezetet. A hangadóak ebben a küzdelemben az algériai terroristák, akik több egymással is egyeztetett öngyilkos merényletet követnek el. Az algériai biztonsági szervek képességeit, a polgárháborús évek és a kilencvenes évek iszlamista merényleteinek tapasztalatai ellenére, gyakran meghaladják az új kihívások.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív bécsi napilap Az ÖVP elbaltázott választási kampánya című cikkében elemzi az osztrák néppárt közvélemény-kutatásokban mutatott gyenge szereplésének okait.
Mi történik, ha egy ÖVP-nek dolgozó kis ügynökség (Gull & Company) harcba száll az SPÖ által szerződtetett szakmai óriással (Demner)? Az eddig alapjaiban elbaltázott reklámjaival az ÖVP gőzöse könnyen zátonyra futhat a a szeptember 28-i választásokon. Ennek következtében Wilhelm Molterer előnye, aki ötszázalékos vezetéssel indult neki a választási kampánynak, elolvadt. A hét végén egy kutatás szerint az ÖVP két százalékkal lemaradt az SPÖ mögött. Werner Faymann, aki a legkisebb faluban is ott mosolyog a plakátokon, már vezet. Az ÖVP funkcionáriusai között rezignáció és pánik uralkodott el, miközben a vörösök összezárták soraikat.
Hétfőn bemutatta Wilhelm Molterer, a néppárt kancellárjelöltje az ÖVP országos listáját. Nincsenek új arcok, helyette van a „Szerződés a polgárokkal”, ahol a korábbi plakátokhoz hasonlóan – ismét hosszadalmas szövegekkel – a polgárokhoz közeli és átlátható politikát ígérnek.
Nem véletlen, hogy Molterer az elnökségi ülést követően Josef Pröllel lépett a média elé. A környezetvédelmi miniszter ugyanis egyfajta mellék-listavezető, aki Molterer veresége esetén megörökölheti a pártelnökséget. Ezért azt is suttogják, hogy Alsó-Ausztriában csak félerővel küzd Molterer győzelméért.
Molterer védelmébe vette kampányát a lapban. Az ő ötlete volt, hogy először a tartalmat mutassák be, mert a kampány előtti utolsó hetek lesznek a döntőek, és szerinte nem szabad elhasználni korán az összes puskaport. A rossz közvélemény-kutatási adatokat ébresztőnek nevezte. Ugyanakkor kérdéses, hogy ez eljut-e az ÖVP tartományi szervezeteihez, hiszen sokan elveszettnek tekintik a küzdelmet és szidják a reklámkampányt.
Markus Gull, a néppárt által bérelt ügynökség vezetője védelmébe vette a szövegekkel elárasztott plakátjait. „Természetesen szokatlan megoldás, de éppen ezzel megoszt és kommunikál. S pontosan ez a célja egy kampánynak.” A párt akarata volt, hogy a kancellárjelölt eddig alig volt látható. Gull szerint az SPÖ túl korán rajtolt.
Hemma Sassmann, a 2006-os kampány szervezője nem tartja rossz döntésnek a kis ügynökség megbízását, ugyanakkor hibáztatja a túl sok szöveget tartalmazó plakátokat, mondván: „Senki sem áll meg áhítattal egy plakát előtt”. Ezért szükségesek a pregnáns szövegek, mely megragad az olvasó agyában.
Az ÖVP „Megígértük, megtartottuk” mottójával egy régi SPÖ-szlogent használ, ami Sassmann szerint nem probléma. A legtöbben ugyanis nem emlékeznek erre. Sokkal nagyobb gond, hogy az ÖVP és a többi párt is egy olyan, belsősöknek kitalált nyelvet használ, mely nemcsak a fiatalokat, de a többi embert is elkerüli. Az ÖVP-nél a helyzetet súlyosbítja a „sajátos színválasztás”, a sötétkék nem igazán sugároz vidámságot.
