Csehországban visszaesőben van az autóipar, Magyarországot pedig egy 25 milliárdos készenléti hitelkeret rántotta vissza az államcsőd széléről. Ennek a két hírnek látszólag semmi köze egymáshoz, de mégis ugyanarról szólnak: a politikai rövidlátás történetéről – írta a lap.
Már több mint három éve, hogy a Hospodárské Noviny figyelmeztette a cseh illetékeseket: megbosszulhatja magát, hogy az ország gazdasága szinte kizárólag az autóiparra összpontosított. „Évi 6 százalékkal nőtt a GDP. A kormányokat csak ez, a ma érdekelte. Mi lesz egy, két, öt év múlva, az kevés miniszterelnököt érdekel – írta az újság. „Budapest pedig most a „gulyáskapitalizmus” éveiért fizet. Akárcsak a nyolcvanas évek végén, a magyarokat most is utolérte a hitelből való élet” – fejtegette a mértékadó, cseh üzleti körökhöz közel álló napilap.
A politikai döntésekért egyszerűen fizetni kell. Nem mindjárt, nem másnap, de egyszer mindig. A demokráciának ez talán a legnagyobb problémája: a politikusok többsége azt gondolja, hogy kormányzásuk számláját majd mások fogják kiegyenlíteni – szögezte le az újság.
A Hospodárské Noviny egy másik elemzésében rámutat: Csehországban is lassulni fog a gazdasági növekedés, rosszabb lesz a helyzet, de nem annyira mint Magyarországon. Ennek alapvető oka, hogy Csehország nincs eladósodva. Magyarországon a folyómérleg hiánya a GDP 5,5 százalékát teszi ki, ez Csehországban csak 2,2 százalék a lap szerint. A cseh bankok a betéteikhez képest mintegy 70 százalékot kölcsönöztek ügyfeleiknek, míg a magyar bankok 134 százalékot, és a pénz döntő részét külföldi valutában. Csehország helyzete tehát jónak mondható.
Ami Magyarországon történt, az Csehországot nem fenyegeti. Lengyelországot azonban ugyanaz a veszély fenyegeti, mint Magyarországot – írta a Hospodarské Noviny.
(MTI)
