A jelenlegi társadalmi közeg sokkal inkább honorálja az erőszakos-, mint a szolidaritás-empátia kettősségén alapuló viselkedést – jelentette ki az MNO-nak Albert Fruzsina szociológus a minapi felméréssel kapcsolatos felvetésünkre. A főiskolai tanár is a médiában megjelenő erőszakra hívta fel a figyelmet s mint mondta, a televízió egyfajta „elektronikus bébicsőszként” is betolakodott az életünkbe. A magyarok – az amerikaiakkal együtt –, az élbolyban haladnak a televízió előtt eltöltött órák számában. A vetített műsorok – filmek, rajzfilmek – javarészt az erőszak kultusza mellett állnak ki – hívta fel a figyelmet a szakember –, legyen az agresszió formája verbális-szóbeli, vagy éppen fizikai erőszak, s ez hozzájárul ahhoz, hogy az „erőszak az élet a mindennapi életünk része lett”.
A média által sugárzott minta pedig találkozik egy „erősen értékveszített társadalmi klímával”, ennek okán nem szabad csodálkozni azon, hogy fiatal gyerekek a felnőttek egy részével együtt legitim eszköznek érzik az erőszak alkalmazását az érvényesüléshez. Ezt felerősíti az a fajta frusztráció az emberekben, hogy bizonyos kívánatosnak vélt célokat nem érnek el úgy, ha a társadalom által hagyományosan elfogadott normarendszer szerint cselekednek – fejti ki a szociológus. A mindennapi életben gyakran tapasztalható, hogy az élet valamely területén elért sikernek gyakran köze van az erőszakos, mások érdekeit figyelmen kívül hagyó önérdek-érvényesítéshez. Sőt – folytatja Albert Fruzsina – számos különböző értékek mentén szerveződött csoportnak része az agresszivitás is. Az is jól látható, hogy a különböző devianciák együtt járása fokozódik.
Hol vannak a barátok?
A jelenlegi klíma ezt erősíti – felelte Albert Fruzsina arra a felvetésünkre, hogy akkor a „sikerorientált” miliőben kódolva van-e az agresszió, mint eszköz. Mindehhez hozzátartozik az is –, hogy mivel a magyar társadalom atomizálódott –, él egy olyan mentalitás is, amely szerint „mi közöm van nekem mindehhez”. Ez a másik ember sérelmeit távolító effektusként jelenik meg – mondta a szociológus. Emlékeztetett: korábban a közösségekben az emberek „ismerték egymást”, nagyrészt el tudták a másik személyt helyezni a rendszerben, amiben éltek, „ismerték egymás hátterét”, nagyobb volt az összetartozás, szolidaritás érzése. Nem ebben a „névtelen, személytelen” viszonyrendszerben éltek – teszi hozzá.
Az elmagányosodás, a barátok számának csökkenése, a problémák ki nem beszélése okán is erősödhetnek deviáns jelenségek. Rendkívül fontosak a társas kapcsolatok – mondta Albert Fruzsina, aki a WHO egészségre vonatkozó definícióját idézve úgy fogalmazott, hogy az egészség a testi, lelki, és a társas jólétként jelenik meg. „Vagyis azok az emberek, akiknek rendezetlenek a társas kapcsolataik”, az teljesen egyértelműen hatással van a mentális és a fizikai egészségre is. Kutatások bizonyították, hogy akiknek nincsen társas támogatottsága, nagyobb valószínűséggel esnek vele bizonyos betegségcsoportokba is, és könnyebben érik el őket pszichológiai problémák is.
origo.hu
Egészen elképesztő dolog derült ki Sztálinról, a hidegvérű diktátorról
