Kódolt az agresszó a sikerorientált társadalmakban

Sikerorientált társadalmunkban kódolva van az agresszió, mint a célok eléréséhez szükséges eszköz. Súlyos probléma, hogy a magyar társadalom atomizálódott, eltűnt a szolidaritás, amely korábban a közösségeket jellemezte. Albert Fruzsina szociológussal, főiskolai tanárral beszélgettünk.

A jelenlegi társadalmi közeg sokkal inkább honorálja az erőszakos-, mint a szolidaritás-empátia kettősségén alapuló viselkedést – jelentette ki az MNO-nak Albert Fruzsina szociológus a minapi felméréssel kapcsolatos felvetésünkre. A főiskolai tanár is a médiában megjelenő erőszakra hívta fel a figyelmet s mint mondta, a televízió egyfajta „elektronikus bébicsőszként” is betolakodott az életünkbe. A magyarok – az amerikaiakkal együtt –, az élbolyban haladnak a televízió előtt eltöltött órák számában. A vetített műsorok – filmek, rajzfilmek – javarészt az erőszak kultusza mellett állnak ki – hívta fel a figyelmet a szakember –, legyen az agresszió formája verbális-szóbeli, vagy éppen fizikai erőszak, s ez hozzájárul ahhoz, hogy az „erőszak az élet a mindennapi életünk része lett”.

A média által sugárzott minta pedig találkozik egy „erősen értékveszített társadalmi klímával”, ennek okán nem szabad csodálkozni azon, hogy fiatal gyerekek a felnőttek egy részével együtt legitim eszköznek érzik az erőszak alkalmazását az érvényesüléshez. Ezt felerősíti az a fajta frusztráció az emberekben, hogy bizonyos kívánatosnak vélt célokat nem érnek el úgy, ha a társadalom által hagyományosan elfogadott normarendszer szerint cselekednek – fejti ki a szociológus. A mindennapi életben gyakran tapasztalható, hogy az élet valamely területén elért sikernek gyakran köze van az erőszakos, mások érdekeit figyelmen kívül hagyó önérdek-érvényesítéshez. Sőt – folytatja Albert Fruzsina – számos különböző értékek mentén szerveződött csoportnak része az agresszivitás is. Az is jól látható, hogy a különböző devianciák együtt járása fokozódik.

Hol vannak a barátok?

A jelenlegi klíma ezt erősíti – felelte Albert Fruzsina arra a felvetésünkre, hogy akkor a „sikerorientált” miliőben kódolva van-e az agresszió, mint eszköz. Mindehhez hozzátartozik az is –, hogy mivel a magyar társadalom atomizálódott –, él egy olyan mentalitás is, amely szerint „mi közöm van nekem mindehhez”. Ez a másik ember sérelmeit távolító effektusként jelenik meg – mondta a szociológus. Emlékeztetett: korábban a közösségekben az emberek „ismerték egymást”, nagyrészt el tudták a másik személyt helyezni a rendszerben, amiben éltek, „ismerték egymás hátterét”, nagyobb volt az összetartozás, szolidaritás érzése. Nem ebben a „névtelen, személytelen” viszonyrendszerben éltek – teszi hozzá.

Az elmagányosodás, a barátok számának csökkenése, a problémák ki nem beszélése okán is erősödhetnek deviáns jelenségek. Rendkívül fontosak a társas kapcsolatok – mondta Albert Fruzsina, aki a WHO egészségre vonatkozó definícióját idézve úgy fogalmazott, hogy az egészség a testi, lelki, és a társas jólétként jelenik meg. „Vagyis azok az emberek, akiknek rendezetlenek a társas kapcsolataik”, az teljesen egyértelműen hatással van a mentális és a fizikai egészségre is. Kutatások bizonyították, hogy akiknek nincsen társas támogatottsága, nagyobb valószínűséggel esnek vele bizonyos betegségcsoportokba is, és könnyebben érik el őket pszichológiai problémák is.