Csehország, Hollandia és Lengyelország mellett Magyarország sem ültette át időre a jegyzett társaságokra vonatkozó átláthatósági követelményekről szóló irányelv kiegészítését, amelynek célja, hogy a befektetők számára pontosabb adatok legyenek hozzáférhetők a társaságok teljesítményéről, pénzügyi helyzetéről és a nagyobb részvényesek személyében bekövetkezett változásokról.
Magyarországot, Nagy-Britanniát, Lengyelországot, Luxemburgot, Németországot és Svédországot Brüsszel az Európai Bíróság előtt vonja felelősségre a szakképesítések elismeréséről szóló irányelv végrehajtásának elmulasztása miatt. A jogszabály – korábbi előírásokat egybefoglalva – egyszerűsíti a képesítések elismerési rendszerét és javítja működését. Arra irányul, hogy könnyebbé tegye a képesítéssel rendelkező azon személyek mozgását a belső piacon, akik azért költöznek másik tagállamba, hogy ott nyújtsanak valamilyen szolgáltatást vagy tartósan ott telepedjenek le.
Írásbeli figyelmeztetést küldött Brüsszel Magyarországnak az uniós természetvédelmi jogszabályok megsértése miatt is: a védetté nyilvánított Sajóládi-erdőt ugyanis megtizedelte az illegális fakitermelés, és „Magyarország nem hozott megfelelő kiegyenlítő intézkedéseket a pusztítás hatásainak ellensúlyozására”. A kelet-magyarországi keményfaerdő számos védett állatfaj számára szolgált menedékül, köztük a díszes tarkalepke számára, amely az egyik legveszélyeztetettebb lepkefaj Európában.
A brüsszeli bizottság ebben az ügyben foglalkozik azzal a kérdéssel is, hogy az élőhelyvédelmi irányelvet átültető magyar jogalkotás nem megfelelő, különösen az erdőket illetően mutatkoznak jelentős hiányosságok. Különösen aggodalomra okot adó kérdés az új erdőgazdálkodási tervek jóváhagyása előtt szükséges hatásvizsgálat.
(MTI)
