A 20 milliárd euró összegű hitelcsomag célja a nemzetközi pénz és tőkepiacok bizalmának erősítése és segítség a fizetési mérleg finanszírozásához – jelezte Simor. Az összeg kétszer akkora, mint a külföldiek kezében lévő magyar állampapír állomány és ötször nagyobb, mint a jövőre devizában lejáró kormányzati adósság – tette hozzá az elnök. Simor kiemelte: a hitelkeret lehívásáról a magyar kormány dönt, az esetleges lehíváskor a hitelösszeg az MNB devizatartalékait, így az ország devizatartalékait növeli.
Önállóan döntött az MNB a kamatemelésről
A Magyar Nemzeti Bank önálló független intézmény, amely egy héttel ezelőtt azért döntött az alapkamat felemeléséről 8,5 százalékról 11,5 százalékra, hogy megnehezítse, költségesebbé tegye a forint elleni spekulációt – mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke szerdán Budapesten sajtótájékoztatón, újságírói kérdésre válaszolva.
Anne-Marie Gulde, az IMF főtanácsadója elmondta, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és az Európai Unió által biztosított 20 milliárd euró összegű hitelkeret „fejnehéz”, azaz nagyobb részét a futamidő elején lehet lehívni. Hozzátette: ez készenléti hitel, amelyet nem szükségszerű igénybe venni, célja a biztonság megteremtése, a bizalom megerősítése. Hasonlóan fogalmazott Elena Flores, az Európai Unió Bizottságának igazgatója, rámutatva: a mentőcsomag a biztonságot, a bizalom megerősítést szolgálja. Megemlítette, hogy az EU részesedése a hitelkeretből 6,5 milliárd euró.
Kovács: Az IMF nem ír elő konkrét intézkedéseket
Az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap nem írt elő konkrét kormányzati intézkedéseket, a célok eléréséhez szükséges lépésekről a kormánynak kell döntenie – fejtette ki. Hozzátette: ezek elkerülhetetlenül fájdalmas hatású döntések, de a pusztító természeti katasztrófákhoz hasonlítható világméretű válság körülményei között csak ezek biztosíthatják a magyar gazdaság talpon maradását, a még súlyosabb következmények elkerülését. Kovács Lászlónak az is meggyőződése, hogy a kormány helyesen cselekedett, amikor „nem várt csodára”, hanem a helyzet súlyosságát érzékelve a térségből elsőként fordult az Európai Bizottsághoz és az IMF-hez segítségért. Valószínűnek tartja, hogy más ország is kényszerülhet hasonló lépésre. Ilyenkor az időtényezőnek, a gyors cselekvésnek fokozott jelentősége van – emelte ki.
(MTI)