Sólyom: Elakadt a Vásárhelyi-terv megvalósítása + Képriport

Sólyom László köztársasági elnök kedden, a tarpai szőlőhegyen arra hívta fel a figyelmet, hogy a Vásárhelyi-terv megvalósítása elakadt. Egészen 2004-ig úgy látszott, hogy a Vásárhelyi-terv végre olyan komplex terv lesz, amely egyesíti a vízgazdálkodást, a tájgazdálkodást és a környezetvédelmet – mondta a beregi térségbe látogató államfő.

Sólyom elmondta: 2004 óta „szemléletbeli visszakozás” történt. A vízügy tervei továbbra is megvannak, de a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és a Környezetvédelmi Minisztérium azokat nem hajtja végre, „és úgy néz ki, hogy középszinten teljesen elakadt minden” – mondta Sólyom. Korábban az államfő Csarodán, miután részt vett a felső-Tisza-vidéki természetvédő civil szervezetek képviselőinek fórumán, újságíróknak arról beszélt, hogy a tájgazdálkodás el tudja tartani a falvakat, legalább annyira, mint a nagyüzemi gazdálkodás. Tájgazdálkodás alatt környezetbarát gazdálkodást értünk, mely a hagyományos termelési módokra és termékekre épít – mondta az államfő.

Beszélt arról is, hogy hétfő késő délután a geszterédi falusi kis iskolában iskolaigazgatókkal találkozott. Minden polgármester foggal-körömmel ragaszkodik ahhoz, hogy a falusi kis iskola megmaradjon – jegyezte meg. „A kis iskolákhoz nem szabad hozzányúlni” – hangsúlyozta. Megjegyezte, hogy sok helyen nem a gyerekeket utaztatják kisbusszal egyik faluból a másikba, hanem a szakos tanárokat viszik a kis iskolához. A falvak alapítványokat hoznak létre, hogy utaztassák a tanárokat – tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy minden egyes nemzeti parki látogatása után azt mondta: a védett területeket a nemzeti park kezelésébe kell adni, azonban, mint kiemelte, félő, hogy ez most már nem lesz elég. Miután megalakult a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., minden arról tanúskodik, hogy a kincstári vagyon „olyan szemlélet uralma alá kerül, ahol a gazdasági érdekek lesznek a döntőek” – jelentette ki. Mint mondta, mindent meg kell tennie, hogy ne hagyja érvényesülni a tisztán gazdasági szempontokat, ahol más, fontosabb, természetvédelmi szempontok vannak.

Sólyom kedden kora reggel, a Hortobágyi Nemzeti Parkban tett látogatás utolsó napján a baktalórántházi erdőrezervátumban tett túrát. A Nyírség erdői közül ez az utolsó, amelyben viszonylag összefüggő homoki gyertyános-tölgyes állományt találunk. A köztársasági elnök ezután egy olyan Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei faluba, Tákosra is ellátogatott, ahol a 2001-es árvíz hatalmas pusztítást végzett, és emiatt a falut szinte teljesen újjáépítették. A falu 1766-ban épült református templomát, mely akkora, mint egy falusi ház, sikerült megmenteni. Az államfőt Tákoson szilvapálinkával és kapros lángossal fogadták a helyiek. A köztársasági elnök a nap folyamán együtt ebédelt a Felső-Tisza menti települések polgármestereivel, majd Szatmárcsekén koszorút helyez el Kölcsey Ferenc sírjánál. Az államfő Értékőrző tájak és emberek Magyarországon című országjáró sorozatának hatodik állomásaként látogatott a Hortobágyi Nemzeti Parkba.

(MTI)