Kovalcsik Magdolna kifejtette: az írónak szerettek volna a városban méltó emléket állítani, és az idei ünnepi év bizonyult a legjobb választásnak. A bronz mellszobor elkészíttetéséhez és az avatóünnepség költségeihez a város és környékének lakói járultak hozzá, a szervezők ugyanis kétezer forintos „téglajegyeket” árusítottak, illetve a Csongrád Megyei Önkormányzat kétszázezer forinttal támogatta az emlék elkészültét.
A világosszürke márványtalapzaton álló alkotást Máté István és Lantos Györgyi csongrádi művészek készítették. Az idős Wass Albertet megjelenítő mellszobor rendkívül jól tükrözi az író egyéniségét, jóságát és nagylelkűségét – tette hozzá Kovalcsik Magdolna.
Az avatást követően színpadi játékot láthatnak az érdeklődők az író életéről a megyeházán, a rendezvény szónoka Koltay Gábor filmrendező lesz, és részt vesz a programon az ünnepelt fia, Wass Miklós is.
Wass Albert az erdélyi magyar irodalom Magyarországon elfeledett, majd halála után újra felfedezett alakja. 1908. január 8-án született Válaszúton. Pályakezdő verseskötetei az 1920-as évek végén jelentek meg. Egy időre szakított az irodalommal, de 1934-ben kiadott, Farkasverem című, Baumgarten-díjjal jutalmazott regénye sikerét követően több, a korabeli Erdély jelenével és regényes múltjával foglalkozó könyve jelent meg, köztük A tizenhárom almafa. A II. világháború végén nyugatra emigrált. 1952-ig Németországban, majd haláláig, 1998. február 17-ig az Egyesült Államokban élt. Hangadó szerepet töltött be a magyar szellemi emigráció életében. Nicolae Ceausescu elnökségének éveiben Romániában betiltották könyveit. Műveit Magyarországon a rendszerváltás óta jelentetik meg.
(MTI)
origo.hu
A legtöbben csak 4 pontig jutnak – Ön mennyire ismeri Magyarországot?
