„Szerződést minden esetben kötnek, azt nem lehet elkerülni” – jelentette ki az MNO-nak Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke. A Nemzetközi Valutaalap alapvetően egy gyorsan reagáló szervezet, ezért előfordul, hogy a szerződéskötés előtt az összeg folyósítását a szándéklevél alapján elindítják. De ekkora összegnél kizárt, hogy a későbbiekben ne írják alá a szerződést, amelynek pár nap, de maximum egy-két hét alatt el is kell készülnie.
„Érthetetlen, hogy ilyen, és ehhez hasonló eljárási kérdésekben miért nem tájékoztatják a közvéleményt azok, akik ezért kapják a fizetésüket” – tette hozzá.
Botos Katalin, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem közgazdász-professzora szintén képtelenségnek tartja, hogy ilyen összegű hitelnél nincs szerződés. „A szándéklevél egyébként annyira rugalmas feltételeket tartalmaz, hogy lényegében bármit bele lehet magyarázni” – fogalmazott a szakember.
Meddig tart a válság?
„A recessziónak még csak a bejáratát látjuk, de a kijáratot nem” – állítja Bod Péter Ákos. A szakember hozzátette: a magyar gazdaság már a válság előtt is a recesszió közelében volt, a pénzügyi krízis ezt csak fokozta. „Nehéz megjósolni, mennyi idő kell ahhoz, hogy kilábaljunk a recesszióból, az azonban biztos, hogy a magyar gazdaság egy-két évig bőven a kapacitása alatt fog teljesíteni” – fejtette ki. Ugyanakkor „túl sokáig nem tarthat a recesszió, mert minden krízisben van egy pont, ahonnan már nincs tovább lefelé” – tette hozzá.
Botos Katalin kiemelte: Magyarország gazdasága sérülékenyebb Európa más országaiénál, mert nagyon erős a külpiaci kitettsége. „Alapvetően mindig is export-vezérelt gazdaságpolitikát folytattunk, ráadásul az export nagy része a nyugat-európai országokba irányul, amelyek ugyancsak recesszióval számolnak, így beszűkülnek a piacaik. Ez azt jelenti, hogy csak pár hónap késéssel fog lecsorogni a feketeleves a torkunkon” – fogalmazott a szakember. Ebből következik, hogy sehol nem lesz olyan mértékű recesszió, mint nálunk, hiszen a mi gazdasági növekedésünk attól függ, hogy azok az országok, ahová exportunk irányul, milyen mértékben esnek vissza – magyarázta.
Magyar termékek vásárlása a megoldás?
„Ha abból áll a gyógykúra, hogy különböző eszközökkel megszorítjuk a belső piacot, akkor az még további beszűkülést jelent” – hangsúlyozta Botos Katalin. A szakember hosszan elhúzódó válságra számít, amely legalább három évre visszaveti a magyar gazdaságot. A megoldást egy olyan hosszú távú kormányzati programban látja, amely gazdaságépítő intézkedéseken alapul. „A legfontosabb feladat a kis-és középvállalkozások helyzetének stabilitása és javítása” – húzta alá. A feltörekvő ázsiai országok szintén az exportra alapozzák gazdaságukat – magyarázta a szakember. Ez azt jelenti, hogy megnő az olcsó, távol-keleti áruk mennyisége a hazai piacon, az elszegényedő magyar néprétegek pedig nagyobb valószínűséggel ezeket a termékeket választják majd. „A sok kis döntés így végül nagy bajt okozhat” – fogalmazott Botos. Ezért hangsúlyozta: szükség lenne egy olyan komoly kampányra, amely a magyar termékek vásárlására ösztönzi a fogyasztókat.
„A kormány részéről hibás lépés, hogy megszorításokkal kapcsolatban kérnek áldozatvállalást a magyar társadalomtól” – mondta a közgazdász. Ehelyett meg kellene szabadulni azoktól a rossz állami beruházásoktól, amelyek csak pazarolják a lakosság pénzét, hiszen nincs megfelelő növekedés-serkentő hatásuk. Ehelyett elsősorban az emberi erőforrásba kell többet beruházni – javasolja a szakember.
„Arcátlanság azt állítani, hogy Ukrajna áll legközelebb az EU-tagsághoz”
