Minden eddiginél nagyobb értékű, új finanszírozással kívánja segíteni jövőre a globális válságtól súlyosan érintett közép- és kelet-európai térséget a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, amely a közép-európai EU-tagállamok támogatását is növelni fogja, az eddigi „kivonulási” folyamatot visszafordítva – közölték csütörtökön a bank londoni székhelyén. A tágabb értelemben vett Kelet-Európa átalakulásának finanszírozására 1991-ben létrehozott EBRD bejelentette: Thomas Mirow bankelnök a héten levélben értesítette a részvényes kormányokat arról, hogy a pénzintézet jövőre 7 milliárd euróig terjedő finanszírozást tervez működési területén. Ez magasabb összeg lenne, mint amennyit az EBRD a korábbi évek bármelyikében folyósított, és több mint 1 milliárd euróval, csaknem 20 százalékkal haladná meg a jövő évre kidolgozott eredeti finanszírozási tervet. A banknál közölték: mivel az EBRD finanszírozási programok rendszerint 2:1 arányban vonzanak társfinanszírozásokat a kereskedelmi szektorból – vagyis egységnyi EBRD-összeghez még kétszer annyit adnak hozzá magánszférabeli befektetők –, a bank által kezdeményezett új befektetések jövőre elérhetik a 20 milliárd eurót.
Az EBRD bejelentette: a kialakult helyzetben a bank visszafordítja közép-európai befektetéseinek már megindult csökkentési folyamatát, és a jövőre tervezett finanszírozási többletnek akár a felét is ez a térség kaphatja. A bank részletek nélkül közölte, hogy a közép-európai országok „külön kérték” az EBRD támogatását, amire a bank „kedvezően reagált”.
Gyurcsány kezdeményezte a növelést
A távirati iroda londoni értesülése szerint a támogatás növelését Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök kezdeményezte; ezt az EBRD-nél csütörtökön megerősítették. Gyurcsány Ferenc szerint ezért szükséges annak biztosítása, hogy a stabil finanszírozási források, különösen azok, amelyeket kifejezetten Közép-Európa támogatására hoztak létre, teljes mértékben vegyenek részt a térségi piacgazdaságok ellenálló-képességének fokozásában. A magyar kormányfő ennek céljából az EBRD jelenlétének erősítését is kéri „a jelenlegi nehéz időszakban”, és azt, hogy a bank a térségi befektetések csökkentése helyett jelentősen növelje a Közép-Európának nyújtott finanszírozásokat, egészen addig, amíg erre a jelenlegi válság leküzdése, az eddigi vívmányok megőrzése és konszolidálása, és a térségi gazdaságok fellendülési pályára történő visszaállítása végett szükség van.
Gyurcsány Ferenc angol nyelvű levelét a kormányfő nevében Veres János pénzügyminiszter küldte meg személyesen Thomas Mirow bankelnöknek is Londonba, azzal a kéréssel, hogy Mirow továbbítsa a levelet a bank részvényeseinek. A levél egy-egy példányát megküldték Nicolas Sarkozynek, az EU soros elnöki tisztségét betöltő Franciaország államfőjének és José Manuel Barroso EU-bizottsági elnöknek is.
A bank tavaly 5,6 milliárd euró új finanszírozást folyósított a kedvezményezett országoknak, és az összeg több mint 90 százaléka a 2004-ben uniós taggá lett nyolc közép- és kelet-európai gazdaságon kívüli térségnek jutott. Az EBRD tevékenységi területén belüli legfejlettebb országok – a közép-európai négyek, valamint Szlovénia és a balti köztársaságok – 2001-ben az új finanszírozásoknak még a 45 százalékát kapták. Ebben az országcsoportban az EBRD 2007-ben 546 millió euró közvetlen finanszírozást és befektetést hajtott végre, 22 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban.
Az EBRD már két éve bejelentette, hogy az addig EU-taggá lett nyolc legfejlettebb közép-európai ország mindegyike várhatóan 2010-re „kiérik” a bankból, vagyis azután nem lesz már szüksége közvetlen EBRD-finanszírozásra.
A folyamat eddigi leglátványosabb mozzanata az a tavaly októberi bejelentés volt, hogy a londoni bank 2008-tól nem hajt végre új befektetést Csehországban. Csehország így az első a kedvezményezett országok közül, amelyben az EBRD befejezte közvetlen finanszírozási tevékenységét. Tavaly már alig 38,7 millió euró volt a magyarországi új EBRD-finanszírozások értéke.
Thomas Mirow, a bank nyáron hivatalba lépett új, német elnöke azonban a már múlt hónapban is erőteljes hangvételű személyes levélben szólította fel a nyugati országokat a fejlett piacok pénzügyi válsága miatt nehéz helyzetbe került kelet-európai gazdaságok megsegítésére. Mirow a részvényes kormányoknak küldött akkori felhívásában azt írta: a fejlett piacok „példátlanul felerősödött” pénzügyi válságának átterjedése a kelet-európai térség néhány országában már az eddig elért vívmányokat veszélyezteti. Nem csupán a külső finanszírozásra szoruló gazdaságok, de olyan országok is kifejezetten sebezhetővé váltak a nemzetközi hitelpiaci kondíciók szigorodása miatt, amelyeknek gazdasági alapmutatói az elmúlt években erősödtek – állt az EBRD-elnök levelében. Az EBRD vezetője e levelében utalást tett arra, hogy a pénzintézet felvette a kapcsolatot a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Azt írta: az EBRD tisztában van azzal, hogy tőkéje és tevékenysége a jelenlegi helyzetben csak más partnerekkel, köztük kormányokkal és a valutaalappal együttműködésben hozhat komoly eredményt, a bank ezért létrehozott egy „kommunikációs hálózatot” az IMF-fel az együttműködés fokozása végett.
Oroszország egymilliárd dollárt ad az IMF-nek
Oroszország a gazdaság élénkítése céljából gyorsítja az adókönnyítés ütemét, többletösszegeket juttat a hadiiparnak, és hozzájárul a pénzügyi válság miatt nehéz helyzetbe került országok megsegítésére szánt IMF-csomagok finanszírozásához – jelentette be csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök. Az orosz gazdaságélénkítő csomag részeként a miniszterelnök jelezte: az adócsökkentést úgy gyorsítják, hogy a kormányzóságok hatáskörébe utalják az áfakulcs legfeljebb 10 százalékponttal 5 százalékra való csökkentését, és az év végéig minimálisra mérséklik az áfa-visszatérítés idejét. Kilátásba helyezte a társasági adó 4 százalékponttal való csökkentését is. A Nemzetközi Valutaalap által tervezett csomagok finanszírozásához Oroszország 1 milliárd dollárral járul hozzá – mondta Putyin. A hadiipar élénkítésére, a vállalati csődök elkerülésére 50 milliárd rubel többletkiadást (hozzávetőleg 1,82 milliárd dollárt) szán az orosz kormány két év alatt.
(MTI)
Ukrajna
Halálos légicsapás érte Ukrajnát: senkit sem kímélt az orosz tüzérség
