Az ILC, amely múlt vasárnaptól szerdáig, budapesti huszadik találkozóján, a vallás társadalomban betöltött szerepéről és a zsidó-katolikus kapcsolatok kelet-európai helyzetéről tárgyalt, megállapította: minden társadalomnak tisztelnie és védelmeznie kell az emberi méltóságot és az emberi jogokat.
A vallási szervezet elismerte a képviseleti demokrácia pozitív értékeit, ugyanakkor hangsúlyozta az állam felelősségét a közösségek védelmezésében a szélsőségekkel szemben, "beleértve az érzéketlenséget a vallási és erkölcsi hagyományok értékei iránt". A bizottság vallási vezetői ezért "arra hívják a két vallás követőit, hogy vállaljanak szerepet a tisztelet és a közös egyetértés előmozdításában".
Mint írták, a katolikusoknak és zsidóknak egyaránt erkölcsi kötelezettségük demonstrálni a vallásos felelősséget a táradalomért, és a jövő generációját a vallásos értékekre oktatni. "Ez különösen fontos a mai időkben, amikor idegengyűlölő, rasszista és antiszemita megnyilvánulások jelennek meg Közép-Kelet-Európa különböző részein" – tették hozzá.
Az ILC, amely a Szentszék Zsidósággal való Kapcsolatokért Felelős Bizottságának és a Vallásközi Kapcsolatok Zsidó Nemzetközi Szervezetének (IJCIC) 1970-ben alapított közös fóruma, elítélte a vallásilag motivált erőszakot, így a keresztények elleni kirohanásokat Indiában és Irakban, valamint a Közel-Keleten megjelenő antiszemita megnyilvánulásokat.
A szervezet a dokumentumban leszögezte: a jelenlegi gazdasági válságért nem okolható egyetlen vallási, gazdasági, társadalmi vagy nemzetiségi csoport sem. Az ILC tagjai aggodalmukat fejezték ki a szegények iránt, akik "a legtöbbet szenvedik el a gazdasági környezet drámai változása miatt".
(mti)