A film 2055-ben egy pusztulásra ítélt világon játszódik. Főszereplője, egy idős történész 2008-ból származó archív filmfelvételt néz, és az a kérdés merül fel benne: „Miért nem mentettük meg a Földet addig, amíg még lehetőségünk volt rá?”
A klímaváltozás ugyanis eddigre már teljesen elszabadult, és 2055-re teljesen letarolta az egész Földet. A főszereplő a Globális Archívum alapítója, az intézményé, mely az emberiség összegyűjtött emlékeit őrzi abban a reményben, hogy a Föld egyszer újra lakhatóvá válik, és az akkori emberek, vagy a helyünkbe lépő intelligens jövevények valamit tanulhatnak abból, amit az emberiség a huszonegyedik századig elért.
Az archív felvételeken olyan ma élő valós személyek története elevenedik meg, akik bár a világ különböző pontjain élnek, mégis valamilyen módon mindannyiuk egyéni sorsa kapcsolódik a klímaváltozás globális folyamatához.
A film főszereplőjét egy jövőben élő idős történészt Pete Postlethwaite alakítja. 1946-ban született, először színpadi karriert futott be a Bristol Old Vic Színházi Iskolában és más társulatokban. A nyolcvanas években kapott először televíziós és filmes szerepeket, majd a kilencvenes évektől már Hollywoodi filmekben is játszott. Az Apám nevében című 1993-as filmben nyújtott szerepéért Oscar-díjra jelölték. Ezen kívül olyan filmekben láthattuk még, mint a Közönséges bűnözők (1995), Baz Luhrmann Rómeó és Júlia-feldolgozása (1996), A szerelem gyűrűje (2007) és két Steven Spielberg-alkotás, a Jurassic Park 2. – Az elveszett világ (1997) és az Amistad (1997).
Az angol rendezőnő, Franny Armstrong első dokumentumfilmje a McLibel a McDonald’s és egy környezetvédelmi szervezet híres angliai peréről szólt. A környezetvédelmi szervezet a nyolcvanas években egy pamfletben az emberi jogok megsértésével és súlyos környezetszennyezéssel vádolta meg az étteremláncot. Ezután a cég számos jogtalan eszközzel próbálta állításaik visszavonására kényszeríteni a környezetvédőket, akik bár jogi értelemben nagyrészt vesztésre álltak, a végső céljukat elérték: a McDonald’s hírnevén sikerült lemoshatatlan foltot ejteni. A filmet először 1997-ben vetítette a BBC, majd az ítélethirdetés utáni kiegészített változatot 2005-ben mutatták be, eközben pedig tizenöt országban forgalmazták televízión és DVD-n. Következő dokumentumfilmje a Drowned out („Akit házából kiöntött a víz”, 2002) egy indiai családról szól, akiknek otthonát egy víztározó létesítése miatt elárasztásra ítélték. A család azonban úgy dönt, hogy akár életük árán is otthonukban maradnak.
Franny Armstrong érdeklődése ezután egyre inkább a klímaváltozás kérdése körül forgott. Rendezett filmet Alaszkáról, ahol a sors iróniájából adódóan egy helyen történik a kőolaj kitermelése, és a jégmező klímaváltozás miatti fokozatos olvadása, és Tuvaluról, a szigetről, melyet az olvadó jégtakarók miatt megemelkedett tenger nemsokára teljesen el fog törölni a Föld színéről.
A filmjeit több mint 53 millió tévénéző látta szerte a világon, annak ellenére, hogy végig a tévécsatornák támogatása nélkül, kis költségvetésből dolgozott. A hülyeség kora valódi független dokumentumfilm, ugyanis az alkotók az előállítás költségét, mintegy 450 ezer fontot (150 millió forintot) rengeteg kisebb egyéni felajánlásból gyűjtötték össze. A támogatók már a film készítése előtt adakoztak, holott ekkor még csak annyit tudhattak, hogy Franny az olajkitermelés okozta károkról készít dokumentumfilmet. Az adakozók a film forgatása során, a félkész változatokból ismerhették meg azt a filmet, mely végül témájában egyre inkább globális érvényűvé lett, tényfeltáró dokumentumfilmből pedig megrázó drámává fejlődött.
Ne légy hülye!
A film magyarországi bemutatója számos környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezet (Greenpeace, Védegylet, Magyar Természetvédők Szövetsége, Energiaklub, Levegő Munkacsoport, Vegyél Vissza, Tudatos Vásárlók Egyesülete, WWF) közös kampányához kapcsolódik. A Ne légy hülye! című kampány a film nézőit arról próbálja meggyőzni, hogy saját döntéseikkel és az őt képviselő politikusokra gyakorolt nyomással tegyenek a klímaváltozás ellen. A Ne légy hülye! kampány legfőbb célja, hogy a decemberben tartott Koppenhágai Klímakonferencián részt vegyen a magyar miniszterelnök, és olyan döntést támogasson, mellyel a katasztrófával fenyegető klímaváltozást idejében meg tudjuk állítani.
origo.hu
Utasokkal a fedélzetén gyulladt ki egy busz
