A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége által szervezett szakmai konferencián a II. OHT céljairól, eszközeiről, részleteiről, ezek kapcsán pedig a hazai hulladékgazdálkodás helyzetéről és kihívásairól volt szó.
Dióssy László előadásában elmondta: az Országgyűlés 2010 második felében fogadhatja el az elvben 2009 és 2014 közötti időszakra vonatkozó tervet, amely a korábbi stratégiáknál sokkal nagyobb hangsúlyt fektet a hulladékkeletkezés megelőzésére.
A II. OHT-ben fontos szerepet tölt be a tartós fogyasztási cikkek javíttatásának, újrahasználatának népszerűsítése, az energetikai hasznosítás társadalmi elfogadottságának erősítése, a hulladékszegény gyártási technológiák támogatása, valamint a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése – fejtette ki a szakállamtitkár.
A tervezet szerint az országban keletkezett hulladék legalább 40 százalékát anyagában, 10 százalékát pedig energetikailag (égetéssel) kell újrahasznosítani, míg a fennmaradó 50 százalék lerakásra, illetve energetikailag nem hasznosuló elégetésre kerülhet.
Az új OHT települési szilárd hulladékokra vonatkozó, 2014-ig elérendő célértéke 5 millió tonna, ami azt jelenti, hogy egy főre évente 500 kilogramm hulladék juthat, a háztartások pedig átlagosan legfeljebb 1 kilogramm/fő/nap hulladékot termelhetnek – magyarázta Dióssy László.
Az élénk civil érdeklődés övezte tervezet előkészítésénél több nehézséggel is szembe kellett nézni: ezek közé tartozik a gazdasági válság okozta bizonytalanság, valamint az a tény, hogy a terv 2009–2014-es időkerete nem illeszkedik az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) 2007–2013-as időtartamához, jóllehet a pénzügyi források jelentős része innen származik – fejtette ki a szakállamtitkár a KEOP-, a GOP- és a ROP-pályázatokra utalva.
A II. OHT már egyértelműen a „hulladék mint erőforrás” megközelítést követi, és az újrafeldolgozó társadalom megvalósítását tűzi ki célul – mutatott rá Dióssy László. Markó Csaba, a KVVM hulladékgazdálkodási főosztályának főosztályvezető-helyettese előadásában úgy vélte, hogy ma csak elvi szinten beszélünk sokat a megelőzésről, a gyakorlatban az érintett gazdasági ágazatok a legtöbb esetben ellenérdekeltek, és az állam sem mutat makulátlan példát, hiszen a zöld közbeszerzések is jószerivel csak elméletben léteznek.
Kifejtette: gazdasági ösztönzők bevezetésére lenne szükség ahhoz, hogy a termelési és fogyasztási döntéseknél a vállalatok és a fogyasztók figyelembe vegyék a hulladékkeletkezés megelőzésének szempontjait.
Markó Csaba arról is beszélt, hogy „az elmúlt három évtizedben kiment a divatból” a használt termékek javíttatása és újbóli értékesítése. Úgy vélte, hulladékmegelőzési szempontból nagyon hasznos lenne egy ilyen javító-újraosztó hálózat felelevenítése.
(MTI)
origo.hu
Emberfeletti munkával mentettek életet a rakamazi rendőrök
