György István elmondta, hogy a nap folyamán Steiner Pál (MSZP) bizottsági tagtól javaslatokat kapott a koncepcióval kapcsolatban, azok egy részét beépítette a bizottsági tagoknak kiosztott tervezetbe. Az tulajdonképpen arról szól, milyen elvek mentén, miről kellene szólnia a vizsgálóbizottság jelentésének – tette hozzá.
Steiner Pál javasolta, hogy vegyenek igénybe könyvvizsgálót és jogász szakértőket, mert – álláspontja szerint – kivitelezhetetlen, hogy a bizottság tagjai háromezer oldal iratot áttanulmányozzanak, és abból következtetést vonjanak le.
A szocialista politikus György István javaslatára reagálva közölte: tervei szerint ha a szerdai ülésen elfogadják a koncepciót, akkor az alapján március 10-ére elkészítené a vizsgálóbizottság a jelentéstervezetet. Amennyiben a tervezet tartalma a bizottsági tagok számára nem elfogadható, akkor kellene visszatérni a szakértők kérdésére, és kérni a közgyűléstől a bizottság mandátumának meghosszabbítását – vélekedett Steiner Pál. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a vizsgálóbizottság nem kapott pénzt szakértői megbízásokra, és az amúgy is felvetné a közbeszerzési eljárás szükségességét.
Bőhm András (SZDSZ) azt javasolta, fogadják el a koncepció elveit, hatalmazzák fel az elnököt, hogy szükség esetén igénybe vehessen szakértőt, és amennyiben az indokolt, a március 9-i közgyűlésen terjesszék elő költségigényüket.
A testület végül egyhangúlag úgy döntött, a koncepcióterv elveivel egyetért, a szakértők igénybevételét szükség esetén elnöki döntésre bízza, és a pénzügyi ellenőrző bizottság költségkeretéből finanszírozzák a kiadásokat.
Lakos a lassú rendszert kárhoztatja
Lakos Imre a Fővárosi Közgyűlés BKV-ügyeket vizsgáló bizottságának szerdai, budapesti ülésén György István (Fidesz) elnök kérdésére arról beszélt, hogy nem voltak elég gyorsak, hatékonyak a döntések a BKV-t érintő ügyekben, de szerinte ez nem biztos, hogy személyek, inkább a rendszer hibája. A testület elnöke arról érdeklődött a volt tanácsnoktól, érkezett-e hozzá panasz amiatt, hogy politikusok beleavatkoznak a BKV életébe.
Lakos megjegyezte: nem biztos, hogy hozzá fordult volna bárki is ilyen panasszal, de olyan jelzést kapott a BKV menedzsmentjétől, hogy a fővárosi közlekedési cég sorsát illető döntések nehezen, lassan születnek meg.
„Ezzel én is sokat szenvedtem” – közölte. Emlékeztetett rá: a városüzemeltetési bizottság ülésein szakmai ügyekben többször sürgették a BKV-val kapcsolatos döntések hatékonyabb, gyorsabb meghozatalát. Hozzáfűzte: ez nem feltétlenül személyekhez köthető, hanem a rendszer hibája lehetett.
Nem volt lehetőség a visszaélések feltárására
Tótfalusi György, a BKV igazgatóságának volt SZDSZ-es elnöke szerint nem volt az igazgatóságnak lehetősége a BKV-nál történt visszaélések feltárására. Tótfalusi György azt közölte: a vizsgálóbizottsági ülésen nem kíván beszélni azokról az ügyekről, amelyekben a nyomozó hatóságoknak már vallomást tett. Mint mondta, azért nem válaszol majd az ezekre utaló kérdésekre, mert nem kívánja nehezíteni a hatóságok munkáját. Tótfalusi György 2007 nyara és 2009 októbere között volt a BKV igazgatóságának elnöke, a testület havonta ülésezett, illetve szükség szerint rendkívüli üléseket is tartott.
(MTI)

Orbán Viktor: Ezért indulnak lejárató akciók Magyarország ellen