Széles civil és politikai összefogás a klímatörvényért

Több mint 430 környezetvédelmi, szociális, ifjúsági és vidékfejlesztéssel foglalkozó civil szervezet klímatörvény-tervezetet támogató nyilatkozatát adta át a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) vezető politikusoknak a budapesti Kossuth téren kedd reggel.• Elkészült a klímatörvény • „Szegénységet termelő mechanizmusok” teszik borússá a jövőképet

Szili Katalin, a törvénytervezetet kidolgozó Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) tiszteletbeli elnöke elmondta: reményei szerint az Országgyűlés február 15-én megvitatja, február 22-én pedig már el is fogadja az éghajlatvédelmi kerettörvényt. Ha így történik, Magyarország lesz a második európai ország, amelynek külön klímatörvénye van – mutatott rá az MSZP-s politikus.

Nagy Andor, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának KDNP-s elnöke hangsúlyozta: a klímaügy a következő kormányzati ciklus egyik legfontosabb feladata lesz. A következő kabinetre vár a kerettörvény tartalommal való megtöltése, végrehajtásának előmozdítása – húzta alá.

Dóra Szilvia, a törvényt kezdeményező MTVSZ kommunikációs vezetője a nyilatkozat átadását követően elmondta: a törvénytervezetnek komoly a politikai támogatottsága, ezért valójában az a kérdés, hogy napirendre tűzi-e az Országgyűlés még februárban, vagy más, fontosabbnak ítélt témák kiszorítják. Ha ugyanis napirendre kerül, nagy valószínűséggel el is fogadják – vélekedett. Mint Dóra Szilvia emlékeztetett, a jelenlegi parlamenti ciklusban már csak négy ülésnapot tartanak, így ha a Ház most nem foglalkozik a tervezettel, a törvény elfogadása májusra csúszhat. Katona Béla, az Országgyűlés és egyben az NFFT elnöke közleményben üdvözölte a klímatörvény támogatására létrejött civil összefogást.

Az NFFT 2010. január 21-i ülésén fogadta el a törvénytervezetet, majd január 29-én benyújtotta azt az Országgyűlésnek. A parlament házbizottsága február 11-én házszabálytól való eltéréssel dönthet arról, hogy a törvény februárban napirendre kerüljön-e — foglalja össze a közlemény.

A törvénytervezet februári, változtatás nélküli parlamenti elfogadását sürgető civil nyilatkozatot többek között a Baptista Szeretetszolgálat, a Magyar Szegénységellenes Hálózat, a Budapesti Szociális Forrásközpont, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, a Levegő Munkacsoport és a WWF Magyarország is aláírta. A társadalmi szervezetek szerint az éghajlatváltozás elleni küzdelem csak az egyik ok, amiért szükség van a törvényre. A jogszabály fontos szerepet tölthet be az ország fosszilis energiafüggőségének (kőolaj, szén, földgáz) csökkentésében, a kialakítandó szabályozó és támogató rendszerek révén a szegénység mérséklésében, valamint a gazdaság élénkítésében is – hangsúlyozzák a nyilatkozatban.

A törvénytervezet Magyarország üvegházgáz-kibocsátásának 40 százalékos mérséklését írja elő 2020-ig az 1990-es bázisévhez képest (a 2005-ös bázisévvel számolva ez 25,5 százalékos csökkentést jelent). Hosszabb távon további csökkentésről rendelkezik: 2050-re az 1990-es szinthez képest 80 százalékkal, a 2005-ös szinthez képest 75 százalékkal kellene mérsékelni az üvegházgáz-kibocsátást.

A törvény ezenkívül foglalkozik többek között a fosszilis energiaforrás-felhasználás csökkentésével, az éghajlatváltozás társadalmi okainak kezelésével, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással és az éghajlatvédelem pénzügyi és gazdasági eszközeivel. Utóbbi részben rendelkezik egy új elkülönített állami pénzalap, a Nemzeti Éghajlatvédelmi Alap felállításáról is.

(MTI)