Továbbra is viták nehezítik az erdélyi magyarok együttműködését

Nem jutottak mindenben közös nevezőre, de nem adták fel az együttműködés szándékát a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetői a hét végén Marosvásárhelyen megtartott Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) ülésén – írták a hétfői romániai magyar lapok.

A bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) és az erdélyi Krónika emlékeztetett: az idén második alkalommal megszervezett EMEF-tanácskozáson az RMDSZ és az EMNT vezetői egyetértettek abban, hogy továbbra is szükséges az együttműködés a romániai magyarságot érintő kérdésekben. Ezek közül Markó Béla RMDSZ-elnök a tanácskozást követő sajtótájékoztatón elsősorban az oktatást emelte ki mint legfontosabbat és legidőszerűbbet. Elmondta: a készülő tanügyi törvény a jelenlegi állapotban könnyen elvezethet a magyar iskolák és osztályok megszüntetéséhez, ezért változtatni kell a kritériumrendszeren. Az EMEF legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy az oktatási reform terén hallassa hangját. Az oktatási törvénytervezeten, akárcsak a kisebbségi törvénytervezeten vagy a fejlesztési régiók átalakításán természetesen együtt dolgozik a szövetség a kormánykoalíciós partnerrel, a Demokrata-Liberális Párttal (PD-L), de konzultálnak az EMNT-vel is az EMEF munkacsoportjaiban – hangsúlyozta Markó.

A felek nem értettek egyet ugyanakkor a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés márciusi megszervezésében, amit az EMNT javasolt. Tőkés szerint az EMNT tudomásul vette, hogy az RMDSZ nem tartja időszerűnek a március 12-i nagygyűlést, és a továbbiakban közösen egyeztetnek ennek egy későbbi időpontban való megszervezéséről. Egyelőre nem alakult ki egyetértés a támogatáspolitikai kérdésekben. Tőkésék azt nehezményezték, hogy tavaly – miközben ők éppen a támogatáspolitika átalakításáról kezdeményeztek megbeszéléseket és egyeztetéseket – kiderült: a Communitas Alapítványtól az egész kisebbségi közösségnek járó támogatást átirányították az RMDSZ-hez.

A Krónika egy múlt heti cikkében már emlékeztetett arra, hogy a román államnak a romániai magyar közösség részére juttatott pénzekről eddig az RMDSZ által alapított Communitas Alapítvány döntött. A szövetség eddig egyszerre kapott parlamenti pártként és nemzeti kisebbségi közösség képviselőjeként állami támogatást. Mostantól azonban a költségvetési pénzt közvetlenül az RMDSZ kapja, ami azt jelenti, hogy a szervezet „visszakerült a többi romániai kisebbség mellé” a támogatottak listáján, feláldozva a parlamenti pártként kapott támogatást.

Az RMDSZ-t évek óta bírálatok érik úgynevezett külső ellenzéke részéről, hogy a román állami támogatásnak rendszerint csak a harmadrészét osztja ki pályázati rendszeren keresztül. A lap szerint az RMDSZ vezetői „a fennmaradó kétharmad felhasználására soha nem adtak magyarázatot az erdélyi magyarságnak”. A hét végi ülésen megállapodtak: rövidesen összeül az EMEF támogatáspolitikai munkacsoportja, hogy alaposan megvitassák ezt a kérdést. „Fontosnak tartjuk a magyar együttműködés folytatását, és erőnk szerint mindent megteszünk annak érdekében, hogy olyan események, mint az RMDSZ kormányra kerülése vagy egyéb megosztó kérdések ne távolítsanak el egymástól” – idézte Tőkést hétfői számában a Krónika.

Az RMDSZ és az EMNT vezetői egyetértettek a verespataki bányaberuházás témájában is, együttesen szorgalmazzák, hogy európai szinten tiltsák be a ciántechnológiát. „Mi sem értünk egyet olyan megoldásokkal, amelyek környezetvédelmi gondokat okoznak, illetve veszélyeztetik az ott található régészeti leleteket” – mondta Markó Béla.

(MTI)