A titkosszolgálatok ostobasága miatt halt meg hét CIA-ügynök?

Új videó került nyilvánosságra a hét CIA-ügynököt felrobbantó férfiról – tudósít a The Washington Post. A merénylő, al-Balavi jordániai orvos szerint a titkosszolgálatok „ostobasága” tette lehetővé, hogy ilyen mértékű pusztítást vigyen véghez. Népszerűbbek az online hírforrások az Egyesült Államokban, mint nyomtatott változataik – írja a BBC. Az online médiát csak a televízió előzi meg. A Pew Research Center által megkérdezettek 61 százaléka az internetről szerzi be információit a világ történéseiről, ennél többen csak a helyi televíziók híradóit és a nemzeti csatornák hasonló műsorait követik.

The Washington Post (www.washingtonpost.com)

Új videó került nyilvánosságra a hét CIA-ügynököt felrobbantó férfiról. A merénylő, Humam Kalil Abu-Mulal al-Balavi jordániai orvos szerint a titkosszolgálatok „ostobasága” tette lehetővé, hogy ilyen mértékű pusztítást vigyen véghez. A videót ugyan még nem hitelesítették a szakértők, nagyon valószínű azonban, hogy a merénylő látható rajta.

Ha valóban így van, ez al-Balavi második szereplése a halála óta: az első videót januárban adta közre az al-Kaida, ott a férfi azt állítja, a tavaly meggyilkolt Bajtullah Mehszúdért áll bosszút. Mint ismert, a valószínűleg kettős ügynökként tevékenykedő al-Balavi december harmincadikán egyszerűen besétált a CIA hoszti bázisára és felrobbantotta magát – magával víve hét ügynököt és jordán kapcsolattartóját a halálba.

Az al-Kaida médiaszárnya, az asz-Szahab által vasárnap nyilvánosságra hozott videóból azonban kiderül, nem ez volt az eredeti terv: kezdetben csak a jordán ügynököt szerette volna túszul ejteni, amikor viszont lehetőség adódott, hogy a CIA legképzettebb közel-keleti szakértőit is likvidálja, nem habozott élni az alkalommal. „Nem így terveztük – mondja –, a jordán és az amerikai titkosszolgálatok ostobasága adta kezünkbe ezen emberek életét.”

A 44 perces felvételen a katonai egyenruhába öltözött, ölében gépfegyvert nyugtató al-Balavi arról is mesél, hogyan vált egyszerű orvosból öngyilkos merénylővé. Állítása szerint kezdettől fogva az al-Kaida oldalán állt: gúnyolódva beszél az őt megvesztegetni kívánó ügynökökről. „Pénzzel próbálták megvenni a bizalmamat, dollármilliókat ajánlottak az információimért” – mondja a férfi, majd arról beszél, hogyan csapta be a szolgálatokat: információkat küldött nekik tálibok és al-Kaida-tagok hollétéről. „Némelyik hibás volt, de akadtak valósak is: biztosak voltunk benne, hogy ezeket a helyeket a CIA már felderítette.” Al-Balavi olyannyira elnyerte a titkosszolgálatok bizalmát, hogy a CIA egyik legértékesebb afganisztáni ügynökének tekintette.

A CIA nem kommentálta a videót. Egyetlen amerikai terrorelhárítási tisztviselő szólalt meg az ügyben – a szóvivő szerint al-Balavi eltúlozza a robbantás hatását –, szörnyű tette egyetlen pillanatra sem zavarta meg a titkosszolgálatok precíz működését. A férfi bátyja szerint egyébként nem igaz, hogy al-Balavi végig a terroristák mellett állt: a neve elhallgatását kérő fivér szerint Izrael tavalyelőtti gázai offenzívája sodorta a szélsőségesek oldalára testvérét.

BBC (www.bbc.co.uk)

Népszerűbbek az online hírforrások az Egyesült Államokban, mint nyomtatott változataik. Az online médiát csak a televízió előzi meg.

A Pew Research Center által megkérdezettek 61 százaléka az internetről szerzi be információit a világ történéseiről egy átlagos napon. Ennél többen csak a helyi televíziók híradóit (78 százalék) és a nemzeti csatornák hasonló műsorait (71 százalék) követik.

Az emberek több mint 90 százaléka több eszköz segítségével figyeli a híreket. „A hírolvasás ma már bárhol, bármikor és szinte bármilyen eszközzel megtörténhet” – magyarázza a jelentés. A kutatás szerint a legtöbben valamilyen hírgyűjtő weboldallal kezdik, mint a Google News vagy az AOL, de igen sokan látogatják a CNN vagy a BBC kezdőlapját is.

Az emberek 57 százaléka nem éri be egyetlen forrással: kettő-öt internetes lapot böngésznek át napi híradagjukért, általában minden nap ugyanazt a pár újságot. 54 százalék hallgat rádiós hírműsort otthon vagy az autóban ülve, a nyomtatott média rendszeres olvasói azonban csak a megkérdezettek felét tették ki – nem csoda hát, hogy nehéz helyzetben vannak az újságok.

Az 1863-ban alapított Seattle Post-Intelligencer például tavaly március óta csak online változatban jelenik meg, de a szintén patinás Chicago Tribune vagy a San Francisco Chronicle is hatalmas leépítésekre kényszerült életben maradása érdekében. Egyre több újság kacérkodik az online tartalmak fizetőssé tételének gondolatával. Ruport Murdoch médiamágnás már meg is hozta az ellentmondásos döntést: a többek között a Timest, a Sunt, a Fox és a Sky hálózatokat birtokló cégcsoport tulajdonában lévő publikációk internetes változatai nem maradhatnak ingyenesek. Murdoch szerint a Google profitál cégének munkájából, hiszen az emberek a keresőkön keresztül találnak a hírekre, így az olvasók kattintásaiból a közvetítő – vagyis a Google – profitál a tényleges előállító helyett.

A The New York Times ingyenessége 2011-től szűnik meg . Az egyik leghíresebb amerikai napilap döntése heves vitákat generált az angolszász internetes sajtóban.