Veres János korábbi pénzügyminiszter távolléte ellenére is főszereplője volt az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága alakuló ülésének, amely többek közt Oszkó Péter jelenlegi ügyvezető pénzügyminisztert hallgatta meg a Malév privatizációjával és visszaállamosításával, illetve a Vnyesekonombank (VEB) felé vállalt viszontgaranciával kapcsolatban. A jelenlévő fideszes képviselők ugyanis gyakran mutattak Veres János üresen maradt székére, mondván, a korábbi pénzügyminiszter lenne a legilletékesebb a kérdések megválaszolására.
A jelenlegi miniszter ugyanakkor megjelent és elmondta, hogy a Malév 2007-es privatizációja idején a vevő AirBridge Zrt. 32 millió eurós bankgaranciát biztosított a VEB segítségével, amit a magyar állam akkor hívhatott le, ha a vevő nem teljesíti a privatizációs szerződésben vállalt kötelezettségeit. Az AirBridge nem teljesített, egyfelől mert a cég kisebbségi – valójában igazi – tulajdonosai, az Abramovics testvérek orosz légitársaságai tönkrementek, részint mert a Malév több jelentős bankkölcsön visszafizetésével adós maradt. Ezért a vagyonkezelő 2009 tavaszán lehívta a garanciát, amit az időközben tulajdonossá előlépett VEB nem volt hajlandó kifizetni.
Oszkó úgy fogalmazott, megdöbbenéssel értesült február 22-én Leonov Pétertől, a Malév korábbi vezérigazgatójától, hogy létezik egy viszontgarancia is, méghozzá korlátlan összegű, amelynek a kötelezettje a Malév, kedvezményezettje pedig a VEB volt. Ez a garancia lényegében azt jelenti, hogy a Malév minden esetben vállalja, hogy szükség esetén visszatéríti az orosz bank befektetett pénzét. A garanciáról szóló megállapodás 2007 májusában, a privatizációs szerződés aláírása után köttetett. Leonov Péter, a légitársaság korábbi vezetője az MR1-Kossuth rádiónak azt nyilatkozta, hogy az államnak, mivel képviselői részt vettek a tárgyalásokon, tudnia kellett a szerződésről. Csakhogy ezek a képviselők nem tájékoztatták a Pénzügyminisztériumot a kötelezettségvállalásról – állította Oszkó Péter. Elmondta, hogy a felügyelőbizottságban Sinkovits Péter, az igazgatótanácsban pedig az időközben elhunyt Sarkadi Nagy Barna képviselte a tulajdonost. Az azóta lefolytatott minisztériumi vizsgálat azonban nem találta nyomát annak, hogy a delegáltak tájékoztatták volna a tárcát a viszontgarancia vállalásáról. Ez a cég könyveiben sem jelent meg, ezért a könyvvizsgálók sem figyelhettek fel rá.
A büntetőjogi következményeket firtató kérdésekre az ügyvezető pénzügyminiszter elmondta, hogy az orosz érdekeltségű AirBridge-nek vállalt viszontgarancia vállalása jogszerűtlen volt, ellentétes a magyar törvényekkel, ezért a bíróság minden valószínűség szerint kimondja semmisségét. A kötelezettségvállalás felelőseivel szemben azonban akár hűtlen kezelés gyanúja is megfogalmazható. Ám hogy pontosan kit terhel a felelősség, azt egy hatósági eljárásnak kell megállapítania, ezért a Pénzügyminisztérium – bár ezt eddig nem hozták nyilvánosságra – büntetőfeljelentést tett az ügyben.
Oszkó Péter azt igyekezett hangsúlyozni, hogy a viszontgarancia az államra közvetlenül nem jelent terhet. Ezt azzal indokolta, hogy a visszaállamosításkor folytatott magyar–orosz tárgyalásokon sikerült elérni, hogy a korlátlan garancia csak 32 millió euróra vonatkozzék, másfelől kikötötték, hogy a kifizetést a Malév a bíróságon visszakövetelheti. Azt állította, hogy a magyar fél kedvezőbb helyzetben van, ugyanis ha egy magyar bíróság megállapítja a viszontgaranciáról, hogy jogellenes, az orosz állami VEB-nek nehéz lesz azt érvényesítenie.
Képviselői kérdésre az ügyvezető pénzügyminiszter elismerte, hogy sikertelen volt a Malév privatizációja, mert a befektető csődbe ment. A Malévnak mintegy 100 millió euró, mintegy 27 milliárd forint adóssága van az orosz banknál. A Malév helyzetének rendezéséről folyó magyar–orosz megbeszélések kemény pontja volt az, hogy az orosz bank állami garanciát akart a Malév hiteleire, amit nem kapott meg. Emellett a légitársaságnak 14 milliárd forintos köztartozása gyűlt fel két év alatt. Arra a kérdésre, hogy a tulajdonos hogyan engedhette ezt meg, Oszkó Péter nem válaszolt érdemben.
A bizottsági ülés végén Rogán Antal, a Fidesz képviselője felhívta a figyelmet, hogy bár a Malév privatizációját és visszaállamosítását nem ugyanaz a kormány vitte véghez, de ugyanaz a szocialista–szabad demokrata többség támogatta mindkettőt, ezért Oszkó Péter sikertelenül igyekszik áthárítani a felelősséget elődeire.
Mérgezés miatt meghalt egy pár Komárom-Esztergom vármegyében