Belső-Magyarország egyik leghíresebb, legtöbb szakmai elismerést begyűjtött csárdája az Öreg Tanyacsárda, mely fennállásának negyedévszázados évfordulójára 1998-ban egy illusztrált szakácskönyvet is kiadtak. Előszavában egyebek mellett a következőket olvashatjuk: „Minden úgy történt, mint a mesékben: hol volt, hol nem volt…. 1973-ban néhány fiatalember összetalálkozott a Nagy Magyar Alföldön Lajosmizsén, ahol éppen akkor nyílt meg a Tanyamúzeum, bemutatva országnak-világnak a magyar puszta múltját, jelenét.
A látogatót, aki a hajdani vándorok utóda volt, először csak egy kis faház fogadta, ízes falatokkal, de az étvágy, a szomjúság olyan nagy volt, hogy hamarosan egy újabb tanya nőtt ki a pusztából és már ácsolták is a cégtáblát.
Tanyacsárda – hirdette nemes egyszerűséggel a cégér. A vendégeket Gömöri Ferenc, az alapító, az ötlet atyja fogadta. (…)
Lovasnép vagyunk, írták már a régmúlt krónikásai is, s ezt a hagyományt büszkén folytatja a ménesgazda Terenyi István, aki szívesen mutatja be a lipicai ménest és emellett az őshonos magyar állatfajtákat, a rackajuhot és a szürkemarhát.”
A konyhafőnöki pozíciót 1976-tól az 1980-ban a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjével kitüntetett mesterszakács, az Aranyhomok Hotelből érkező Garaczi János látta el, aki 2007-től ügyvezető igazgatóként dolgozik.
Felépült később az Új Tanyacsárda is, mint rendezvényközpont, a régi pedig felvette ezzel egyidőben az Öreg Tanyacsárda nevet.
A kultikus intézmény túlélte az M5-ös autópálya átadását és az 5-ös út forgalmának drasztikus csökkenését, majd a vírusjárványt s ma is sikerrel működik.
Legutóbb, vasárnap délben, ha nem érkezünk a 11 órás nyitást követő félórában, nem kaptunk volna helyet, pedig igen nagy a hely a befogadóképessége.
A beltér rendkívül hangulatos, jó ízléssel berendezett. Nyáron virágos, szemgyönyörködtető teraszt működtetnek, az U alakú épületegyüttes ölelésében. A beltér dekorációja harmonikus, egyszerre idézi a polgári és a paraszti világot, zavaró eklekticizmus nélkül. Gerendás mennyezet, a falon festmények, antik óra, az asztalon kékfestő abrosz, diszkrét örökzöld kompozíció a vázában, faragott, népművészeti ihletésű székek, időnként cigányzene. Egyik teremben két falat is betöltenek az elmúlt évtizedek során elnyert berámázott oklevelek.
Az étlap a hagyományos magyar ételekre épít, de kínálnak néhány nemzetközi fogást is. A konyha a második világháború után kialakult paradigmán belül maradva némi kreativitást is megcsillant.
Sokszínű, széles választékot kínálnak, mely nem abból áll össze, hogy tíz- húszféle töltelékkel rántják ki a csirke- és pulykamellet.
A napi ajánlat is figyelemre méltó.
2024 késő őszén az általunk rendelt fogásokon kívül kínálnak többek között szarvasbecsináltlevest az erdők-mezők gombáival, kacsalakomát májával ékesítve, párolt káposztával és steak burgonyával, BBQ oldalast, sült kacsacombot, kemencében sütött bőrös sertéscsülköt hagymás burgonyával, pecsenyekacsamájat rántva rizibizivel, tartárral, meggyes-vaníliás mákos gubát és csokoládés lávasütit meggyraguval, tejszínhabbal és vaníliafagylalttal.
Az átlagnál sokkal szélesebb borlapjuk az élvonalbeli magyar pincészetek borait sorakoztatja fel. Szép a pálinkaválaszték is. A nagyipari sörök mellett a békésszentandrási Ogre is szerepel az itallapon.
A kiszolgálás pincérfüggő, van, aki személytelenül, kissé fásultan teszi a dolgát, de van a széles pincérgárdának rendkívül, kedves, kommunikatív tagja is. Határozott erény, hogy a felszolgálók nem kerülik szemkontaktust, mint oly sok helyen.
Az elmúlt húsz évben átlagban háromévente fordultam itt meg. Ettem náluk házias töltött cukkinit, hagyományos hideg libamájat zsírjában, hideg kacsamellet salátával körítve, jól sikerült rántott borjúlábat, somlói galuskát, vegyes haltálat, tejes pitét s még hosszan sorolhatnám. A mellélövés ritka, bár előfordult, hogy az erdei gombásnak ígért levesben nem volt erdei gomba. A klasszikus magyar ételeket jellemzően tisztes, valamivel átlag feletti szinten prezentálják.
Évtizedeken átívelő, jól bevált vendégváró a hajtogatott leveles tepertős pogácsa, ami, ha még melegen sikerül kifogni, akár műfajcsúcsnak is nevezhető, hozza mindazt ízre-állagra, amit eme népszerű magyar előételtől/sörkorcsolyától elvárhatunk. Az adagok igen komolyak, ember legyen a talpán, aki három fogást végig tud enni csomagoltatás nélkül.
Legfrissebb élményem igencsak friss, egy kétnapos bortúrát zártunk itt a minap, immár hazafele jövet, november második felében. Az összkép hasonló volt a korábbiakhoz, bár a kisebb hibák mellett ezúttal nagyobb is akadt, egyik jóbarátom által rendelt sütőtök rizottó se ízében, sem állagában nem adta az elvárt élményt, a rizs nehogy nem volt al dente, de egyenesen tönkrefőtt. Hogy ezt az adagot rontották-e el, vagy így néz ki náluk a rizottó, azt nincs honnan tudjuk, viszont, ha az utóbbi változat az igaz, akkor jobb lenne ezt a fogást levenni az étlapról. Akkor is, ha a mellé adott tisztes adag grillezett camembert rendben volt.
A túlkészültség más fogásokban is problémát jelentett, igen sokkal kisebbet, az egyébként jó ízű gulyáslevesben a húskockák a szétesés határán voltak, a zöldség is túlfőtt, akárcsak a korrekt húslevesben. Meglepő volt utóbbiban a káposzta, bár különösebben nem zavart. A gulyás mellé rendelt kenyér ropogós héjú volt és friss, az egyszerűbb minőségű kenyerek csúcsszegmenséhez tartozott.
A „bőrén sült fogas” inkább „bőrével sült fogas” volt, vékony lisztes burkolatban, olajban sült, amúgy finom volt.
Az egyébként jó ízű, állagra is korrekt vargányás harcsapaprikásban vargányát csak mutatóban találtunk. Ketten is ezt rendelték a társaságból, egyikben sem volt annyi vargánya, hogy méltó legyen fogás a megnevezésére. Persze az igen csekély mértékű - értsd pár grammnyi - vargánya is jobb, mint ha telenyomták volna a fogást csiperkével, mint ahogy többfelé is teszik.
A pacalpörkölt szaftja lehetett volna egy fokkal sűrűbb, íze kifejezőbb, karakteresebb, hőmérséklete magasabb, de még így is a jobbak közé sorolnám. Ár/érték arányban különösen. Egy kisbográcsnyi tehát kb. fél liter pörköltet adtak 4090 forintért úgy, hogy mellé még köret is járt.
Az árak egyébként is meglepően kedvezőek, rengeteg sokkal gyengébb minőséget képviselő vendéglátó egység árszínvonalának alatta maradnak,
megkockáztatom, hogy a maga műfajában ár/érték arányban a legjobbak között van a hely Kárpát medencei szinten. Szervízdíjat nem számolnak fel.
Volt már jobb élményünk az Öreg Tanyacsárdában, de ezúttal sem távoztunk sem éhesen, sem csalódottan.
Elérhetőségek:
Öreg Tanyacsárda
Lajosmizse, Bene tanya 625
Telefonszám: +36 76 356 010
Honlap: https://www.tanyacsarda.hu/
E-mail-cím: [email protected]
Borítókép fotó: Borbély Zsolt Attila