Zsírmáj nemcsak azoknál jelentkezhet, akik hosszú időn át, nagy mennyiségű alkoholt fogyasztanak, így, ha ezzel a diagnózissal szembesülünk, ne érezzük kényelmetlenül magunkat, pláne ne hárítsuk a problémát. Az orvosi szaknyelv NAFLD-ként (Non-Alcoholic Fatty Liver Disease) említette egészen 2024-ig a nem alkoholos zsírmájbetegséget, amely egyre több, egyébként teljesen józan életet élő embernél (is) jelentkezik. Tavaly azonban „három nemzetközi májkutatási társaság szakértők és betegszervezetek bevonásával a nómenklatúra és a definíció megváltoztatása mellett döntött. Új kategóriaként a nem alkoholos zsírmájbetegség helyett a metabolikus diszfunkcióval társult steatoticus májbetegség terminust fogadták el” – írja az Orvostovábbképző Szemle. A definíció megváltoztatásának okai közt szerepel a betegséget kísérő stigmák elkerülése, valamint a betegségtudat erősítése volt. Utóbbi segítheti a kezelés vállalását, javíthatja a gyógyulás esélyét.

A zsírmáj kialakulásának okai
A betegség háttérben több tényező is húzódhat egyszerre, ám ezek mindegyike jellemzően káros életmódbeli szokásokból ered. Ilyen például az ülő életmód, a finomított szénhidrátokban gazdag étrend, a magas cukor-, illetve alacsony rostbevitel, a kevés mozgás- és az ezekből (is) fakadó elhízás. A metabolikus diszfunkcióval társult steatoticus májbetegség gyakori kísérőbetegségei az inzulinrezisztencia, a 2-es típusú cukorbetegség, valamint a magas koleszterinszint. Ha ezek valamelyike már jelen van, jó eséllyel a májunk is túlterhelt. Ha a májsejtek közé zsír kerül, és ez a zsír eléri a máj tömegének 5-10 százalékát, baj van.
A máj ezen betegsége gyakran jelenik meg hasi elhízás esetén, az ugyanis gyulladásos folyamatokat indít el a szervezetben, és ezek előbb-utóbb a májat is érintik.
A zsírmáj diagnosztizálását nehezíti, hogy sokáig semmi nem utal arra, hogy valami nincs rendben. A legtöbben véletlenül, egy vérvizsgálat vagy ultrahang során szembesülnek a problémával, például egy új munkahelyen az üzemorvosi vizsgálat során. Ritkábban jelentkezhet fáradékonyság, enyhe jobb bordaív alatti nyomás, illetve folytonos teltségérzet vagy étvágycsökkenés – de ezek annyira általános tünetek, hogy egyéb vizsgálat nélkül könnyű bármi másnak tulajdonítani őket. Ha azonban az egészséges életmód nem igazán fontos számunkra, és kerüljük a szűrővizsgálatokat, a betegség sokáig felderítetlen maradhat, diagnózis nélkül pedig a máj ilyen jellegű elváltozása idővel gyulladásos folyamatot indíthat el, és ez már komoly veszélyekkel jár. Egyenes út vezethet a májkárosodás, akár a májzsugor felé.