A megállapodás központi célkitűzése 2035-ig évi 300 milliárd dollár klímafinanszírozás, ami háromszorosa a 15 évvel ezelőtt kitűzött 100 milliárd dolláros célnak, de elmarad a szakértők szerint szükséges, évi több mint 1000 milliárd dollártól. Ezenfelül további donorországokat is arra akarnak biztatni, hogy önkéntes alapon vegyenek részt a finanszírozásban. Ursula von der Leyen szerint a maratoni hosszúságú megbeszélések nyomán született megállapodás befektetéseket ösztönöz majd a zöld átmenetbe, segít a károsanyag-kibocsájtás csökkentésében, és növeli az ellenállóképességet a klímaváltozás tükrében.
Az EU továbbra is vezető szerepet fog betölteni, a legsérülékenyebbekre összpontosítva támogatását
– tette hozzá bejegyzésében az X közösségi oldalon.
A kevésbé fejlett államok azonban kudarcnak tartják az eredményt. A legszegényebbek csoportja egy közös nyilatkozatban kevéssé ambiciózusnak minősítette a megállapodást. Nigéria képviselője viccnek és sértőnek nevezte a megszületett egyezséget, Bolívia képviselője pedig úgy fogalmazott, hogy a fejlődő országokat magukra hagyják szenvedésükkel a klímaválság közepette.
Annalena Baerbock német külügyminiszter szerint a megállapodás fontos jelzés, amely a nehéz geopolitikai helyzet ellenére született meg. Kijelentette, hogy most a világ vezető gazdaságain a sor, hogy egy félig-meddig megbízható életbiztosítást kössenek a legszegényebbek számára.
Ezt az EU önmagában nem tudja megtenni
– hangsúlyozta a német diplomácia vezetője, Kínára és a tehetős Perzsa-öböl menti államokra is célozva, amelyek egyelőre vonakodnak ettől.
António Guterres ENSZ-főtitkár reményét fejezte ki, hogy a konferencián részt vevő mintegy 200 állam az ígéreteit teljeskörűen és határidőre teljesíteni is fogja.
Az ígéreteknek gyorsan pénzzé kell válniuk!
– emelte ki.
Joe Biden leköszönő amerikai elnök történelmi eredménynek nevezte a megállapodást. Kijelentette azt is: senki sem képes visszájára fordítani vagy lelassítani a megújuló erőforrások Egyesült Államokban és más országokban zajló forradalmát, még akkor sem, ha egyesek ezzel próbálkoznának.
A 2015-ös párizsi tárgyalásokon elért megállapodás értelmében a gazdag országok kötelesek segíteni a klímaváltozás hatásainak leginkább kitett országokat.
A fejlődő országok korábbi összegzések szerint 1300 milliárd dollárt kérnek az aszályok és az árvizek elleni védekezésre, a tengerek emelkedéséhez és a szélsőséges hőséghez való alkalmazkodás elősegítésére, a szélsőséges időjárás okozta károk megtérítésére, valamint a tiszta energiára való átállásra.
Borítókép: Megállapodtak a résztvevők az ENSZ bakui klímakonferenciáján (Fotó: AFP)
