A település vállát az idei év tervezett hiánya mellett összesen 27,5 milliós tartozás is súlyosan nyomja. A februári költségvetési rendelet ráadásul nem határozza meg a hiány fedezésének módját, holott a jogszabályok kötelezik erre a forráshiánnyal kalkuláló önkormányzatokat. Nem véletlenül írta előterjesztésében a jegyző, hogy: „fizetésképtelenség határára érkezett az önkormányzat, melyet jelenleg saját eszközeivel véleményem szerint nem tud kezelni.” Még azt is hozzátette: „Kérem az önkormányzatot, ... a gazdasági ellehetetlenülés elkerülésére, a felelős gazdálkodás feltételeinek megteremtése ügyében mielőbbi intézkedések meghozatalára.” Egy település gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a szabályszerűségéért a polgármester a felelős. Ennek tükrében vészjelzés, utolsó figyelmeztetés ez az irat – értékelték annak a tartalmát a közigazgatási hivatal általunk megkérdezett szakértői. A polgármester és a testületi többség azonban meg se rezzent a jegyzői előterjesztésre: a helyzet érdemi vizsgálata nélkül újabb nyolcmilliós hitelfelvételről döntött.
A polgármester kijelentette, hogy nem változtat semmin, úgyis ő lesz újra a polgármester, és elrendezi a dolgot — emlékezett az ülésre az egyetlen, hitelfelvétel ellen szavazó képviselő, Szabó Béla. – Felháborító, hogy semmi sem drága neki, csak az őszi újraválasztása! — fűzte hozzá. Azt, hogy Tiszabő pénzügyi ellehetetlenülésében milyen szerepet játszottak a magyar önkormányzati rendszer finanszírozásának általános bajai, és milyen mértékben játszott közre benne a rossz, esetleg felelőtlen gazdálkodás, legfeljebb egy átfogó, részletes vizsgálat derítheti ki. Egy Tiszabőhöz hasonló földrajzi helyzetű és méretű kistelepülésnek persze minimálisak ma a belső tartalékai és a lehetőségei is. Fejletlen a vállalkozói szektoruk, beszűkültek az adóbevételek növelését szolgáló lehetőségeik, az önhibájukon kívül krízishelyzetbe került települések állami támogatása (ÖNHIKI) pedig önmagában már nem elégséges ekkora pénzügyi gondok megoldására.
Marad tehát a takarékoskodás. Rövid távon persze ez is jórészt kényszerpálya. Az oktatási intézményeket üzemeltetni kell, a hivatal fenntartása költségekkel jár, és az egyéb kötelező önkormányzati feladatok ellátásáról is gondoskodni kell. Az úgynevezett nem kötelező feladatokat viszont meg kell nyirbálni. Lehet aztán még újabb hiteleket felvenni, ha adnak a bankok, ahogyan ezt a tiszabőiek tették. Más kérdés, hogy hasonló helyzetben – húszmilliós számlatartozással, havonta keletkező 8-12 millió forint forráshiánnyal – mit old meg a 8 milliós hitelfelvétel? Nem sokat. Mi hát a megoldás a tiszabőihez hasonló pénzügyi krízis esetén? A szakértők állítják: sokáig már nem halogatható az állam és az önkormányzatok közötti feladatmegosztás újbóli és alapvető újraszabályozása, ami javíthatja a feladatok és a források egyensúlyát. És addig? Ha másként nem megy, csődöt kell jelenteni, és meg kell kezdeni a pénzügyi konszolidációt. Felelősen viselkedő önkormányzati vezetők egy dolgot semmiképpen sem tehetnek: azt, hogy nem vesznek tudomást a veszélyről, és változatlan tempóban rohannak tovább a pénzügyi szakadék felé...
Szakértők egybehangzó véleménye szerint a csődeljárás jó a krízishelyzetbe került településnek és önkormányzatnak, mert tiszta helyzet teremtődik, s elkezdődhet a pénzügyi stabilizáció. Rossz viszont a települési vezetőknek! Lényegesen csorbul ugyanis a pénzügyi rendelkezési joguk, és le illene mondaniuk mindenféle képviselői és bizottsági tiszteletdíjakról, költségtérítésekről is. Ilyenkor, választások előtt pedig különösen rossz, hogy nem tudják folytatni az adakozó, osztogató taktikát, s végzetes fegyvert adnak a politikai ellenfelek kezébe (lásd: „csődbe vittétek a települést!”) A csődeljárás érdekeket sért, s emiatt lehetséges, hogy jelenleg csak egyetlen megyebéli település áll csődeljárás alatt: Tiszaderzs. A tényleges pénzügyi helyzetet tekintve ennél lényegesen több önkormányzatnál lett volna már indokolt a csőd bejelentése – állítják a szakértők.
Az internetes oldal szerette volna jobban megismerni a már idézett Ulviczky László jegyző részletesebb véleményét is a helyzetről. Arról, hogy miben látja ő a helyzet kialakulásának legfőbb okait; hogy a 8 milliós hitelfelvétel önmagában megoldhatja-e a pénzügyi gondokat, s ez az összeg mennyi időre jelenthet áthidalást; az előterjesztése nyomán elkezdődött-e már valamilyen intézkedési terv kidolgozása; milyen konszolidációs intézkedéseket tart lehetségesnek, s végül: javasolja-e a testületnek, hogy jelentsenek csődöt? A kérdéseinket írásban elküldték a jegyzőnek, de ő napokkal később telefonon jelezte: nem kíván válaszolni rájuk. Farkas Barnabás polgármestert telefonon keresték, de azt mondta: nem nyilatkozik Tiszabő költségvetési ügyeiről.
origo.hu
Nagyon nehéz helyesírási kvíz: Ön ki tudja tölteni hibátlanul?
