A Nyerges-tetőn tartott szertartáson jelen volt Borboly Csaba megyeitanács-elnök, Korodi Attila parlamenti képviselő, Tánczos Barna államtitkár és a térség polgármesterei. Hatos Mihály gyimesfelsőloki lelkész tartott tábori misét, melyet a zászló lényegéről és szerepéről szóló rövid előadás követett. Mint elhangzott, régen a zászlónak személyisége volt; az jelképezte a csapatot mint közösséget, és a király személyéhez hasonlóan szent volt, ezért mindig egy házi szertartással szentelték fel.
A rövid bemutató után András Zoltán huszárkapitány és Borboly Csaba megyeitanács-elnök mondott ünnepi beszédet. Borboly Csaba rámutatott, hogy mindezek az események hozzátartoznak a hely szelleméhez, és ugyanolyan fontosak az itt élő embereknek, mint a huszároknak. „Őseink tették olyanná ezt a helyet, amilyen ma, és a hely is olyanná alakította őket, amilyenek őseink által mi vagyunk” – jelentette ki a megyei tanács elnöke.
Következett a zászlószegek beverése, amely a szertartás szerint egyházi, világi és katonai méltóságok feladata, majd a következő lépés a zászló megáldása volt. A hagyomány szerint a magyar hadizászlókon nem volt felirat, csak a zászlóanya által feltűzött zászlószalag alapján lehetett tudni, kit képvisel, honnan van. A szalagot általában a zászlóanya saját kezűleg hímezte. A csíkszéki Mátyás huszárezred zászlajára Romfeld Mária Magdolna zászlóanya tűzte fel a szalagot, majd a lobogó elfoglalta helyét a többi zászló között. A szertartás záróakkordjaként a részvevők a nemzeti imát és a székely himnuszt énekelték el, majd Kászonaltízen „toboroztak” a huszárok.
origo.hu
Menczer: Zelenszkij elmondta, hogy ő is irányítja a Tisza Pártot
