A „jaj a legyőzötteknek” elv érvényesült kilencven éve + Képriport

A trianoni békeszerződés mellett a közép-európai egységtörekvésekről és a nacionalizmusról is beszéltek az előadók szerdán, a magyar, francia, osztrák, román és szlovák történészek részvételével tartott budapesti konferencia első napján.

Az 1920 utáni Kárpát-medencei államkoncepciókról szóló rendezvényen Francois Laquieze, a budapesti francia nagykövetség tanácsosa kifejtette: tudja, hogy a trianoni békeszerződés 90 év elteltével is fájdalmas a magyarok számára. Hozzátette: minél szélesebb körben kell megvitatni minden történelmi eseményt, így az igazságtalannak ítélteteket is, mert ez segíthet a konfliktusok feloldásában.

Ormos Mária történész az első világháborút követő integrációs törekvésekről és az elhalásukról beszélt, felidézve, hogy ekkor jelent meg újra a közgondolkodásban az egységes Közép-Európa. A térségben élő nemzetek céljai azonban összeegyeztethetetlennek bizonyultak, a nagyhatalmak – Németország és Oroszország – befolyását erősíteni szándékozó elképzelések pedig ellenállást váltottak ki. A professzor a Közép-Európa egységesítését célzó törekvésekről elmondta, hogy azokat javarészt gazdasági megfontolások hívták életre. Egységes koncepció azonban nem született sem német, sem francia kezdeményezésre, és végül a britek is arra jutottak, hogy nem engedhetik meg maguknak a térségbeli kiadások növelését – mondta. Megemlítette, hogy a regionális egység szükségességében Magyarországon egyetértett a konzervatív Bethlen István és Teleki Pál, és ezt vallotta a liberális Gratz Gusztáv, valamint a szociáldemokrata Mónus Illés is.

Horst Haselsteiner, az MTA tiszteletbeli tagja, a bécsi egyetem oktatója előadásában azt mondta: az első világháborút lezáró békeszerződések megkötésekor gyakran nem a józanság, a méltányosság, hanem a revánsvágy, a „jaj a legyőzötteknek” szemlélet érvényesült. Azonban, mint mondta, a francia, a brit, az olasz és a legtöbb közép-európai nemzet más megoldást nem fogadott volna el. Ezért a történész a trianoni békeszerződést a győztesek elkerülhetetlen tévedésének nevezte.

Dusan Kovac, a Szlovák Tudományos Akadémia tagja kifejtette, hogy a soknemzetiségű Magyar Királyság nemzetállammá alakításának XIX. századi terve konfliktust okozott a többségi nemzet és a kisebbségek között. Mint mondta, ez hozzájárult ahhoz, hogy a szlovákok a magyarok helyett egyre inkább a csehekkel kerestek együttműködést. A világháborút lezáró békeszerződésekről szólva kijelentette: azok a nemzetállam elvét erősítették, így a nacionalizmus a politikai gondolkodás uralkodó áramlata maradt a következő évtizedekben.

(MTI)