Győri Enikő hadat üzent a spekulánsoknak

Az Európai Parlament gazdasági és pénzügyi bizottsága szerdai ülésén vitatta meg az úgynevezett tőkemegfelelési irányelv negyedik felülvizsgálatára vonatkozó parlamenti határozattervezetet. Győri Enikő európai parlamenti képviselő (Fidesz) felszólalásában a szabályozás átalakításával kapcsolatban több beépítendő szempontra hívta fel a jogalkotók figyelmét.

MNO
2010. 06. 03. 9:42
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A néppárti politikus úgy véli, a legfontosabb cél, hogy a tőkemegfelelési irányelv újabb szigorítása a banki tevékenységeket a termelés finanszírozásának az irányába terelje. „Mivel a pénzügyi válság kitörésének legfőbb oka a bankok elharapódzó spekulációs tevékenysége volt, ezért az új tőkekövetelményi szabályoknak elsősorban ezen ügyletek visszaszorítását kell szolgálniuk” – mondta felszólalásában a fideszes EP-képviselő, aki felszólalásában szintén kiemelte, hogy további fontos cél, hogy a jelenlegi recessziós gazdasági környezetben a tőkekövetelményekre vonatkozó szabályok általános szigorítása ne vezessen a hitelezés további visszafogásához.

„Az új tőkemegfelelési szabályokat tehát akkor kell bevezetni, amikor a gazdaság egész Európában újra fellendülőben lesz” – véli a politikus. Győri Enikő szerint a tőkekövetelményekre vonatkozó új szabályozásnak figyelembe kell vennie a kelet-közép-európai bankrendszer működésének jellegzetességeit, vagyis a külföldi tulajdon magas arányát.

Hozzátette: emellett tekintettel kell lenni arra is, hogy a kelet-közép-európai régióban a szigorúbb szabályok negatív hatásai ne a leánybankok alacsonyabb hitelezési tevékenységében öltsenek testet. Ezzel kapcsolatban a fideszes európai parlamenti képviselő hangsúlyozta, hogy a stabil likviditású eszközök arányába valamilyen mértékben be kell számítani az egy évnél rövidebb futamidejű anyabanki hiteleket is, mivel a kelet-közép-európai régió szempontjából kedvezőtlen lehet, ha a bankcsoportok a határon átnyúló kitettségeik leépítésével válaszolnának a likviditási szabályok túlzott szigorára. „A helyi pénzügyi felügyeleti hatóságoknak pedig nagyobb szerepet kell játszaniuk az egyes forrás- és kitettségtípusok likviditási stabilitásának meghatározásában” – figyelmeztetett Győri.

„A szavatoló tőkeelemek besorolásának rendszerét átláthatóbbá kell tenni, és csak olyan tőkeelemeket szabad szavatoló tőkeelemként elszámolni, amelyek közvetlenül fedezetet nyújtanak a bank esetleges pénzügyi veszteségeire” – mondta a politikus, aki felszólalása zárásaként hangsúlyozta, hogy a bankoktól már előre egy olyan szabadon felhasználható tőketartalék képzését kell követelni, amit egy válság idején felhasználhatnának hitelezési tevékenységük fenntartására és a visszaesés káros hatásainak mérséklésére.

Győri szerint válság idején a bank által felhasználható szabad tőketartalékot az aktuális és potenciális gazdasági növekedés különbségét mérő makroindikátor alapján kellene a bankrendszernek a gazdasági fellendülés idején megképezni.

(MNO)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.