A kormánynak az a célja, hogy közös nevezőre hozza az európai és a nemzetpolitikát, senki nem akarja kétségbe vonni az európai status quót. A cél az európai értékek, az anyanyelvhez, a szülőföldön maradáshoz való jog emberi jogi értékeinek kiteljesítése – közölte a Külügyminisztérium helyettes államtitkára, amikor megnyitotta a XIII. Kárpát-medencei Történelemtanár-tábort.
Prőhle Gergely hangsúlyozta, hogy éppen az új nemzetpolitika kifejezése az állampolgársági törvény módosítása és a trianoni emléknap törvénybe iktatása, mindez az összetartozásról szól.
Az Országgyűlés május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította a trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét. A parlament május 26-án pedig elfogadta a magyar állampolgárságról szóló törvényt módosító javaslatot, amely alapján a határon túli magyarok kedvezményesen szerezhetik meg a magyar állampolgárságot.
Ki és miként...
Prőhle Gergely rámutatott, az állampolgárság megadása egyedi kérés alapján Nyugat-Európában, Amerikában vagy Izraelben élő magyar gyökerű emberek számára már korábban is lehetséges volt. A kettős állampolgársággal kapcsolatos éles szlovák reagálást a helyettes államtitkár annál is inkább furcsának tartja, mert – mint mondta – Romániával vagy Szerbiával semmilyen ellentét nem alakult ki a törvény okán.
Ezzel összefüggésben úgy vélekedett, soha nem a magyar kormányok összetételétől függött a szlovák–magyar viszony, hanem attól, hogy „a magyarkártyát ki és miként akarja kijátszani”. Prőhle Gergely kifejezte azt a reményét, hogy az új szlovák kormánnyal sikerül rendezni a vitás kérdéseket, a szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatban is.
Elemi érdek a közép-európai összefogás
Mint mondta, Nyugat-Európából „meglehetős értetlenséggel” tekintenek erre a vitára, és az Európai Unió nem nagyon szeret állást foglalni ilyen kérdésekben. Ebben a helyzetben – tette hozzá – magunknak kell rendezni a viszonyt az európai jogelvek következetes alkalmazásával. A magyar kormány érdekelt a magyar–szlovák viszony rendezésében – emelte ki.
A politikus arról is szólt, hogy Magyarország elemi érdeke a közép-európai összefogás, a visegrádi együttműködés, ugyanis csak közösen vagyunk képesek a hatékony érdekérvényesítésre. Magyarország közelgő soros uniós elnöksége a környező országok számára is lehetőséget jelenthet – jegyezte meg. Példaként említette, hogy valószínűleg a 2011 első felében esedékes magyar elnökség idejére esik Románia schengeni csatlakozása, illetve Horvátország uniós csatlakozási szerződésének aláírása. Utóbbi – fűzte hozzá – hatással lehet az egész Balkán stabilizálására.
115 pedagógus
A történelemtanár-tábort szervező Rákóczi Szövetség elnöke, Halzl József azt hangsúlyozta: a szervezet legfontosabb célja, hogy segítsenek a határon túli magyarságnak identitása megőrzésében. Mint mondta, támogatják a határon túli magyar gyerekek magyar iskoláztatását, ösztöndíjprogramokat működtetnek, nyári táborokat, kirándulásokat szerveznek.
A július 24-ig tartó táborban 115 délvidéki, erdélyi, felvidéki, horvátországi, kárpátaljai és magyarországi pedagógus vesz részt. Ugyanakkor lengyel történelemtanárokat is vendégül látnak, illetve cseh előadója is van a tanácskozásnak.
(MTI)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!