N. Kósa Judit: A középiskolai tehetséggondozás nagyjából ugyanolyan ügy, mint az általános iskolai szegregáció. Kétféleképpen gondolkodik róla az ember. Amíg csak a jogegyenlőséget természetes jussnak tekintő állampolgár, addig őszintén hirdeti, hogy közpénzből mindenkinek egyforma oktatáshoz, a többiekénél semmivel sem jobb vagy rosszabb iskolai körülményekhez van joga. Amikor viszont éppen szülő, akkor be kell látnia: csak nyugodtabb a lelke, ha az osztály nincs tele felzárkóztatásra szoruló, a többségétől eltérő magatartásnormát követő diákokkal (mind közönségesen – cigányokkal); ahogy akkor is, amikor a továbbtanulás követelményeinek leginkább megfelelő, jól felszerelt, emberi légkörű középiskolában tudhatja a saját gyerekét.
A teljes cikket itt olvashatja.
(Népszabadság, 2010. július 19.)
A Pentagonnál emlékezett Trump
