Az Apple nemrég 250 millió dolláros peregyezség kötésére kényszerült, mert hamis reklámmal – nem létező képességekkel – hirdette a Siri AI-funkcióit.
Most pedig, a vezérigazgatócsere közepén kénytelenek szélesre tárni a kaput a versenytársak előtt: az iOS 27-ben, az idén ősszel érkező rendszerfrissítésben a felhasználók majd maguk választhatják meg, melyik mesterséges intelligencia hajtsa telefonjuk funkcióit – a Google Gemini vagy az Anthropic Claude éppúgy szóba jön, mint az OpenAI ChatGPT-je.
Egyszerűbben fogalmazva: eddig az Apple mondta meg, melyik AI-t kell használni; ezentúl a vásárló dönti el.
Ez az engedmény bizony kényelmetlenül hangzik egy olyan cégnek, amely évtizedek óta zárt rendszert épít, a mindent saját maga kontrollál elvét hirdeti.
Sokan éppen ezt várják az új vezérigazgatótól, John Ternustól: ő hardverember, az iPhone és a Mac fejlesztéséért felelt éveken át, és az iparág azt reméli, hogy a termékvízió és az innováció kerül előtérbe az operatív hatékonyság helyett.
És mégis: 2026 első negyedévében az iPhone 17 a világ legtöbbet eladott okostelefonja.
Hogy lehet ez?
Az Apple ereje sohasem a technológiai elsőségben volt.
Az ökoszisztéma – az iMessage, az AirDrop, az Apple Watch, az iCloud, a Mac összjátéka – olyan bezárt ökoszisztémát hozott létre, amelyből nehéz kilépni, ha egyszer valaki a részévé vált.
Ehhez jön a hardver-szoftver integráció, amelyen az Apple saját chipjeivel máig vezet: a dolog természetéből adódóan egyetlen Android-gyártó sem tud olyan szoros együttműködést biztosítani az operációs rendszer és a processzor között, mint az Apple, hiszen ő tervezi mindkettőt.
Az adatvédelmi megközelítés és a hosszú szoftverfrissítési támogatás szintén erős kötőanyag.
A Samsung ezzel szemben valóban innovatív – ők hozták be a tömegpiacra az összehajtható telefonokat, a kamerahardverben komolyan versenyeznek, az AI-integrációban papíron előrébb járnak az iPhone-nál. Mégis van egy strukturális hátrányuk, amelyen nem tudnak változtatni: az Android széttagolt. A Samsung csak a saját alkalmazásait és felületét kezeli/felügyeli, az operációs rendszer mögöttes rétegeit nem. A frissítések lassabbak, a különböző gyártók eszközei nem játszanak össze olyan zökkenőmentesen, és a felhasználó könnyen válthat másik Android-gyártóra – ott nincs meg az az ökoszisztéma-bezárkózás, amivel az Apple fogva tartja a vásárlókat.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!