„Van jövő, érdemes küzdeni, mert el tudjuk érni a céljainkat”

Összefogással túl kell lépni a trianoni traumán – hangsúlyozták a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) egyik szekciójának előadói, így Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, valamint Czakó Gábor és Zelei Miklós írók. • Meghatározó kérdésekre keresnek választ „Tusványoson” + Képriport

A trianoni békét el kell fogadni, és ezután újra kell fogalmazni a nemzeti célokat – mondta Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának kulturális államtitkára a „Nemzettudat és lelkiállapot – Trianon gyógyítása” című beszélgetésen. Felsorolta azokat a hibákat, amelyek az első világháború utáni trianoni békekötéshez vezettek, és hangsúlyozta a politikai elit felelősségét.

Szerinte az akkori magyarországi társadalom elavult szerkezetű volt, és az állam sem volt felkészülve a háborúra. „Rossz válaszokat adtunk a politikai és a katonai kihívásokra” – mondta, hozzátéve, hogy ez a trauma sem rázta fel igazán a nemzetet. „Elfogadjuk a történteket, ha újra tudjuk fogalmazni nemzeti céljainkat” – tette hozzá.

Máig ható gondnak nevezte az „öncsonkítást”, vagyis a segítségre szoruló társadalmi csoportokra való figyelem és az összefogás hiányát. Szerinte nem az állam csonkasága, hanem a nemzettudat csonkasága jelenti a nagy problémát. Hangsúlyozta, hogy a határokat ma már azért nem lehet megváltoztatni, mert nincsenek is határok. Az így adódó lehetőségeket pedig az előadó szerint ki kell használni. A kultúra is komoly segítség lehet a nemzeti egység helyreállításában – fűzte hozzá.

Czakó Gábor elsősorban a lelki tényezőket, az érzelem hiányát és az istentagadást okolta a „belső Trianonért”, szerinte ezek tették lehetővé, hogy a „külső erőket szolgálók hatalmi szerephez juthattak”.

Böjte Csaba, aki erdélyi magyar árvák gondozásával foglalkozik, Szőcs Gézához hasonlóan úgy vélte, hogy tanulni kell a múltból, de előre kell nézni, nem szabad a múlton keseregni. Hangsúlyozta: „Van jövő, érdemes küzdeni, mert el tudjuk érni a céljainkat”.

(MTI)