A tanyavilág utolsó kapaszkodói – így segítik a rászorulókat a tanyagondnokok

A ceglédi tanyavilágban kilométerek választják el egymástól az embereket – nemcsak térben, hanem lehetőségekben is. A külterületeken élők számára a mindennapi ügyintézés, az orvoshoz jutás vagy akár az élelmiszer beszerzése is komoly kihívás. Ebben az elszigetelt világban a tanyagondnokok jelentik az egyik utolsó összeköttetést a külvilággal: élelmiszert visznek, gyerekeket szállítanak, gyógyszert váltanak ki, és gyakran ők jelentik az egyetlen rendszeres emberi kapcsolatot az ott élőknek.

Fotó: Havran Zoltán

Mányoki Mihály szerint a munka egyik legfontosabb része éppen ez az emberi kapcsolat.

Van olyan idős ember, akinél mi vagyunk az egyetlen rendszeres látogatók. Sokszor nemcsak segítséget várnak, hanem azt is, hogy valaki meghallgassa őket

– mondta. A tanyagondnokok ezért gyakran olyan feladatokat is ellátnak, amelyek túlmutatnak a hivatalos munkakörükön. Segítenek hivatalos ügyek intézésében, telefonálnak az orvosnak, utánajárnak támogatásoknak, vagy egyszerűen csak ellenőrzik, hogy az egyedül élő idősek jól vannak-e.

A ceglédi körzetben jelenleg három szolgálati területen három tanyagondnok és egy állandó helyettesítő dolgozik. Egy-egy gondnoknak hetven és négyszáz fő közötti lakosság ellátásáért kell felelnie. A munkájuk nem egyszerű szociális szolgáltatás, hanem állandó készenlétet igénylő életforma.

Fotó: Havran Zoltán

A rendszer 2005-ben indult el a térségben. A legutóbbi, harmadik szolgálatuk 2025-ben kezdte meg működését. A tanyák elszórtsága miatt Kövér Erzsébet szerint komoly szervezőmunka kellett ahhoz, hogy a tanyákon élők megismerjék a szolgálatot.

Szórólapoztunk, minden tanyára személyesen elmentünk bemutatkozni, és a közintézményekben is plakátokon tájékoztattuk az embereket

– idézte fel. Hozzátetette, kulcskérdés a bizalom kiépítése a tanyagondnokok és az ott élők között, éppen ezért a tanyagondnokok kiválasztása ma is szigorú. A jelentkezők többkörös felvételi folyamaton mennek keresztül, majd képzésen vesznek részt.

A cél az volt, hogy hosszú távon stabil szolgálat működjön. Jó eredmény, hogy állandó munkatársakkal dolgozhatunk, elenyésző a fluktuáció a szolgálatban

– hangsúlyozta.

A bizalom kiépítése azonban nem ment egyik napról a másikra. A külterületeken élők közül sokan korábban kevés segítséget kaptak, ezért idegenkedve fogadták az új szolgálatot.

Az elején a legnagyobb probléma a bizalomhiány volt. Később pedig a távolság és az idő jelentette a legnagyobb kihívást

– mondta Mányoki Mihály. 

A tanyavilág lakóinak jelentős része idős ember. Sok tanyán egyedül maradt nyugdíjasok élnek, akiknek a gyermekei már régen beköltöztek a városba. Az idősek közül sokan még ma is megpróbálnak kisebb gazdaságot fenntartani: tyúkokat tartanak, veteményest művelnek, vagy néhány sertést nevelnek, hogy kiegészítsék a rendkívül alacsony nyugdíjukat. Sokan közülük ugyanis egykor termelőszövetkezetekben dolgoztak vagy háztáji gazdálkodást folytattak. Ezek a munkák azonban gyakran nem jelentettek megfelelő nyugdíjalapot, így ma sokan minimálnyugdíjból vagy néhány tízezer forintos ellátásból élnek.

Mások az ezredforduló után kerültek ki a külterületekre. A kétezres évek gazdasági nehézségei, a devizahitelek bedőlése és a növekvő megélhetési költségek sok családot sodortak olyan helyzetbe, hogy már nem tudták fenntartani az otthonukat, a tanyák pedig olcsóbb lakhatást jelentettek. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan az elszigeteltség és a szolgáltatások hiánya miatt sokan a társadalom peremére sodródtak.

Fotó: Havran Zoltán

A szegénység enyhítésében ezért kiemelt szerepet játszik a Magyar Máltai Szeretetszolgálat élelmiszermentő programja. A szervezet a környék nagyobb üzleteiből gyűjti össze a rövid lejáratú, de még fogyasztható élelmiszereket.

A csomagokban pékáruk, húsok, tejtermékek és más alapvető élelmiszerek vannak, ezek kiosztása pedig a tanyagondnokok feladata.

Az elsők a nagycsaládosok, őket követik a gyermekesek és a rászoruló idősek

– ismertette a támogatások sorrendjét Mányoki Mihály. A segítség sok esetben szó szerint létfontosságú. Bár főtt ételt nem mentenek, de az élelmiszer-adományoknak köszönhetően főzéshez szükséges alapanyagokat juttathatnak a családoknak, így a gyerekek hétvégén is meleg ételt ehetnek. A tanítási szünetek idején pedig a tanyagondnokok az iskolákból szállítanak meleg ételt a gyermekes családoknak.

Mányoki Mihály ugyanakkor kiemelte, az infrastruktúra hiánya a térség egyik legsúlyosabb problémája. Több tanyára ma sem vezet megfelelő minőségű út, esős időben pedig egyes területek szinte megközelíthetetlenné válnak. A mentők vagy más szolgáltatások kijutása ilyenkor különösen nehéz. A vezetékes víz hiánya is súlyos gondot jelent. A tanyák döntő többségében a lakók fúrt kutakból nyerik a vizet, ám az intenzív mezőgazdasági művelés és az erős műtrágyahasználat miatt sok helyen tartanak attól, hogy nitrátossá vált az ivóvíz, ezért emberi fogyasztásra inkább nem használják.

A víz szállításában is segítünk, mert sok helyen nincs megfelelő minőségű ivóvíz

– mondta Mányoki Mihály. Kövér Erzsébet szerint a tanyavilág problémáinak megoldásán az önkormányzatokkal és más civil szervezetekkel közösen dolgoznak.

Sok helyen többek között a szemétszállítás sincs megoldva, de azt látjuk, hogy a települések egyre inkább figyelmet fordítanak a tanyákra. Összetett feladat a tanyavilág ellátása, amit sok minden – például a forráshiány vagy a terület nagysága – nehezít

– fogalmazott. Hozzátette: a Cegléd környéki tanyavilágnak jelenleg csupán háromnyolcadát tudják lefedni tanyagondnoki szolgálattal, vagyis rengeteg emberhez továbbra sem jut el rendszeres segítség.

A célunk, hogy mindenki, aki hozzánk fordul, segítséget kapjon. A Máltai Szeretetszolgálat sajátossága, hogy az azonnali tárgyi adományokon túl is tudjuk támogatni a családokat és az idős embereket. Ha szükséges, van adósságrendezési vagy jogi tanácsadó szakember a szervezetben, de néha elég, ha egyszerűen csak több időt szánunk a beszélgetésre

– hangsúlyozta. A tanyavilág problémáit igazán azonban az ott élők történetein keresztül lehet megérteni.

Elsőként Várkonyi Erikát látogattuk meg. A nő szerény körülmények között él családjával egy külterületi albérletben. Az udvaron gyerekjátékok hevertek, a ház mellett régi használati tárgyak sorakoztak. Erika elmondta, hogy amikor három évvel ezelőtt kiköltöztek, nem romantikus vidéki életre vágytak, hanem egyszerűen nem maradt más lehetőségük. Három éve költöztek a tanyára. Döntésük hátterében elsősorban anyagi okok álltak. A nő számára a tanyagondnoki szolgálat nélkülözhetetlen segítséget jelent, ugyanis rendszeresen kapnak ételt az élelmiszermentő programból, emellett minden reggel a tanyagondnok szállítja óvodába Erika gyermekét.

Fotó: Havran Zoltán

Ezután Kissné Erzsébet tanyájára érkeztünk. Az asszony ötven éve él ugyanazon a helyen. Állattenyésztéssel foglalkozik, és egyedül próbálja fenntartani a gazdaságot.

Kiöregedtek az emberek, a fiatalok pedig nem akarják folytatni ezt az életformát

– mondta. Kiemelte, emiatt egyre nehezebb ellátni a mindennapi feladatokat. A tanyasi élet rengeteg fizikai munkával jár, amit az idős emberek egyre nehezebben tudnak elvégezni. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a villamosításnak köszönhetően az elmúlt évtizedekben javult valamelyest a helyzet, ma már a környező tanyák többségében van áram. Mányoki Mihály szerint ugyanakkor a tanyasi emberek sokszor még azokból a programokból is kiszorulnak, amelyeket éppen az ő megsegítésükre hirdetnek meg.

Az itt élők közül sokan sem az előfinanszírozást, sem az önrészt nem tudják vállalni, ezért elesnek bizonyos támogatási lehetőségektől

– mondta. A környéken ugyanakkor – a vidéki térségekkel kapcsolatos sztereotípiákkal ellentétben – sem a bűnözés, sem a munkanélküliség nem jelent kiugró problémát.

A tanyavilág valódi gondját sokkal inkább az elszigeteltség, az elöregedés és az infrastruktúra hiánya jelenti. Az itt élők közül sokan magányosan töltik a mindennapjaikat, és a tanyagondnok az egyetlen ember, akivel rendszeresen találkoznak.

Ahogy a nap végén visszaindultunk a város felé, a földutak mentén lassan eltűntek mögöttünk a szétszórt tanyák. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársai azonban másnap újra végigjárják majd ezeket az utakat.

Élelmiszert visznek, gyermeket szállítanak, gyógyszert váltanak ki, vizet hordanak, ügyeket intéznek – és közben kapcsolatot tartanak azokkal az emberekkel, akik sokszor láthatatlanok maradnak a társadalom számára. A ceglédi tanyavilágban a tanyagondnok nem egyszerűen segítő. Sokaknak ő jelenti az utolsó kapaszkodót a külvilág felé.

Borítókép: A Cegléd környéki tanyavilág (Fotó: Havran Zoltán)