Nagyvárad polgármestere szerint a botrányos intézkedések ellen tiltakozó főapát és a hívek okozzák a bajt

A hajnalban falat lebontó végrehajtói személyzet és a szentmise közben megjelenő román csendőrök szerinte jogszerűen jártak el.

Florin Birta, Nagyvárad polgármestere Forrás: Facebook/Florin Birta

A nagyvárdi polgármester „megfejtése”: nem ők okozzák a botrányt, amikor hajnalban a falon át hatolnak be, hanem a főapát és a tiltakozó hívek

Florin Birta nagyváradi polgármester erre reagálva elmondta, szerinte a kilakoltatás már április 14-én megtörtént, csak akkor még „jóindulatból még 30 napos határidőt kapott az apát arra, hogy átadja a helyiséget a polgármesteri hivatalnak”. 

A városvezető azt állította, az apát a határidő lejárta után sem adta át önként a helyiségeket, ezért az önkormányzat munkatársai bementek és lezárták azokat.

Florin Birta szerint a sekrestye is a gimnáziumhoz tartozik, nem pedig a templomhoz. 
(Forrás: Facebook/Florin Birta)

A polgármester Fejes Rudolf Anzelmet és a templomot élőlánccal több alkalommal megvédő híveket próbálta meg rossz színben feltűntetni. Nagyvárad polgármestere szerint: „Nem adták át a helyiségeket, bár kiürítették, mert tudták, hogy át kell adniuk. De még akartak egy kis botrányt kelteni, egy kicsit tovább feszíteni ezt az etnikai húrt románok és magyarok között, mintha mi a magyarokat akarnánk meghurcolni ebben az ügyben.” A polgármester állításával ellentétben a májusi tiltakozáson nem húzódott etnikai ellentét a hívek részéről, ugyanis a főapát támogatói között a magyarok mellett voltak románok is, akik riportunk során elárulták, hogy szintén sajátjuknak érzik az ügyet és elutasítják a jogsértő kilakoltatási kísérletet.

Birta aljasságnak nevezte a főapát eljárását: „Nem tiszteletben tartani egy bírósági döntést, és mindent megtenni azért, hogy meghiúsuljon egy lehetséges európai uniós finanszírozás, amelyből egy nagyon rossz állapotban lévő iskolát lehetne felújítani, aljas tett azokkal a gyerekekkel szemben, akik ebben az iskolában tanulnak.”

Florin Birta, Nagyvárad jelenlegi polgármestere és elődje, Ilie Bolojan, Románia jelenleglegi elnöke
(Forrás: Facebook/Florin Birta)

A polgármester visszautasította, hogy az önkormányzat akadályozná a vallásgyakorlást. „Mi lezártuk a saját helyiségeinket. De a templom továbbra is ott van, működhet, noha maga a templom is a román állam tulajdona” – mondta, majd hozzátette: „Továbbra is tarthatják az istentiszteleteket, [római katolikus templomokban szentmisét tartanak, csaknem kétezer éve] annak ellenére, hogy rengeteg feljelentést tettek ellenünk, miszerint akadályoznánk a vallásgyakorlást, ami soha nem történt meg. Meddig megy még ez a pimaszság? Most akkor egy líceumot akarunk felújítani vagy tovább akarunk veszekedni és blokkolni mindent azért, mert egy ember ezt akarja?”

Florin Birta szerint a templom mögötti nyilakkal jelölt sekrestye nem a templomhoz, hanem a líceumhoz tartozik. Az alaprajz, a helyrajziszám és a valóság azonban mást mutat
(Forrás: Facebook/Istoria Ordinului Premonstratens din Oradea)

Szabó József erre ismételten azt kérte, mutassák be azokat az iratokat, amelyek alapján a városháza eljárt. Birta válasza alapján az önkormányzat a telekkönyvi kivonatokra hivatkozik, amelyeket korábban a helyi tanács is megszavazott. A polgármester azt mondta: „Akkor most tájékozatlanul szavaztak vagy tudják, miről van szó, csak tovább akarják fokozni ezt a botrányt?”

Az RMDSZ bekérte az iratokat, noha továbbra is kompromisszumról beszélnek

A tanácsülés után Szabó József a Bihari Naplónak azt mondta: az RMDSZ ragaszkodik ahhoz, hogy nevezzék meg azokat, akik az ügyben döntéseket hoztak. Jelezte azt is, hogy ha egy héten belül nem kapják meg a kért iratokat, bírósághoz fordulnak.

A tanácsos hangsúlyozta: a korábbi testületi anyagokból nem derült ki, hogy azok a premontrei rend tulajdonjogát is érintenék. Elmondása szerint megszavaztak minden tanácsosi anyagot, ami azt szolgálta, hogy az Eminescu iskola épületét felújítsa a város. Hangsúlyozta, amit a polgármester mondott, az egy 2015-ös határozat, amelyben öt különböző telekkönyvet összevontak, mivel bírósági döntés volt arról, hogy mind az öt telekrész a város a tulajdona. Szabó József elmondása szerint, abban az anyagban semmi olyasmit nem látott, ami esetleg annak az ellenkezőjét bizonyította volna. Hozzátette, mivel az iskola egyik felújítási pályázatának tervezetéhez csatolták, fel sem merült az, hogy esetleg a telekkönyvek környékén lehet-e bármilyen vita.” Mint fogalmazott, „ezeket a dokumentumokat a nagyváradi polgármesteri hivatal az RMDSZ-es tanácsosok irányába soha nem kommunikálta”.

Szabó végül úgy összegezte: „Remélem, hogy a mai nap után a polgármester úrban is tudatosulni fog az, hogy ha nincs rejtegetnivaló, akkor elő kell állni a papírokkal.”

A polgármester nem akarta fogadni a premontrei rend legfőbb elöljáróját Fejes Rudolf Anzelm jelenlétében 

Birta arra a kérdésre, hogy miért nem fogadta nagyváradi látogatása során a premontrei rend generális apátját, Jos Wouterst és Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi főapátot, a polgármester azt válaszolta, hajlandó lett volna a generálissal találkozni, de csak egyedül, Fejes Rudolf Anzelm nélkül. Állítása szerint erre az üzenetére már nem válaszoltak.